Hatalmas felháborodást váltott ki az Egyesült Államok Parti Őrségének közelgő, december 15-én hatályba lépő új irányelve, amely gyökeresen átírja a horogkeresztek, akasztófahurkok és más, korábban gyűlöletjelképként definiált szimbólumok megítélését.
Ami eddig „elnyomással vagy gyűlölettel széles körben azonosított” és „potenciális gyűlöletincidens” volt, az mostantól csupán „potenciálisan megosztó” jelzésként szerepel majd a szabályzatban. Ez a nyelvi váltás éles kritikát kapott a törvényhozóktól és az emberi jogi csoportoktól.
A Washington Post által elsőként megírt új politika szerint a 2020-as szabályzat, Karl Schultz akkori parancsnok aláírásával, egyértelműen „elnyomással vagy gyűlölettel széles körben azonosítottnak” nevezte ezeket a jeleket, és „potenciális gyűlöletincidensként” kezelte megjelenítésüket. Az új, e hónapban kelt dokumentum azonban már csak „potenciálisan megosztó” szimbólumként hivatkozik rájuk. Noha a konföderációs zászló nyilvános kiállítása továbbra is tiltott marad bizonyos helyzetek kivételével (például oktatási vagy történelmi célból), az új szabályzat nem tiltja egyértelműen semmilyen más „potenciálisan megosztó” szimbólum nyilvános megjelenítését.
Jacky Rosen nevadai demokrata szenátor élesen bírálta a módosítást, kijelentve, hogy „ez a frissített irányelv visszavonja a fanatizmus elleni fontos védelmet, és megmagyarázhatatlanul lehetővé teheti olyan borzasztóan gyűlölködő szimbólumok, mint a horogkeresztek és az akasztófahurkok megjelenítését.” Hozzátette: „Amikor az antiszemitizmus az Egyesült Államokban és világszerte növekszik, a gyűlölet-bűncselekmények elleni politikák lazítása nemcsak rossz üzenetet küld Parti Őrségünk férfiainak és nőinek, hanem veszélyezteti biztonságukat is.”
Kevin Lunday ellentengernagy, a Parti Őrség ügyvezető parancsnoka azonban cáfolta, hogy a politika bármilyen tiltást visszavonna. „Ezek a szimbólumok a Parti Őrség szabályzata szerint mindig is tiltottak voltak és maradnak is” – mondta Lunday nyilatkozatában, hozzátéve, hogy „az ilyen szimbólumok bármilyen megjelenítését, használatát vagy népszerűsítését, mint mindig, alaposan kivizsgálják és szigorúan megbüntetik.”
Az új irányelv expliciten kimondja, hogy „a ‘gyűlöletincidens’ terminológia már nem szerepel a szabályzatban,” és a korábban potenciális gyűlöletincidensként kezelt magatartást mostantól „zaklatásról szóló jelentésként kezelik, azonosított sértett fél esetén.” A parancsnokok ügyvédekkel konzultálva elrendelhetik a „potenciálisan megosztó” szimbólumok vagy zászlók eltávolítását, amennyiben azok az egység morálját vagy fegyelmét negatívan érintik.
A változás a Védelmi Minisztérium hasonló irányelveivel való összhang megteremtését célozza – közölte a Parti Őrség. Pete Hegseth védelmi miniszter alig két hónappal ezelőtt rendelte el a katonaságon belüli zaklatás, megfélemlítés és bántalmazás definícióinak felülvizsgálatát, azzal érvelve, hogy a politikák „túlságosan tágak” voltak és „veszélyeztették a harckészültséget, a küldetés végrehajtását és a szervezetbe vetett bizalmat.” A minisztérium nem közölt részleteket arról, hogy a felülvizsgálat mire terjed ki pontosan, vagy hogy hasonló változások várhatók-e a többi katonai ágnál.
Érdemes megjegyezni, hogy Lunday elődjét, Linda Fagan tengernagyot Donald Trump elnök hivatali idejének első napján bocsátották el. Trump tisztviselői később azzal indokolták a döntést, hogy Fagan „túlzottan a sokszínűségre és befogadásra koncentrált,” ami elvonta az erőforrásokat és a figyelmet az „operatív parancsnoki feladatoktól.” Az új irányelv hatálybalépése további feszültségeket gerjeszthet a hadsereg modernizációja és a „kulturális háború” kérdései körül.
Forrás: apnews.com
