A világ legszegényebb nemzeteinek vezetői rendkívüli találkozóra gyűltek össze a szaúdi fővárosban, hogy radikális lépéseket tegyenek egy egyre szélesedő gazdasági szakadék áthidalására.
A tét óriási: a 44 legkevésbé fejlett ország (LDC) miniszterei és vezetői egyöntetűen azt ígérték, felgyorsítják az iparosodást, hogy az mindenki javát szolgálja, és megerősítik ellenállóképességüket a könyörtelen globális kihívásokkal szemben. De miért most, és miért ekkora a sürgősség?
A gazdagok döbbenetes gazdagodása, a szegények elkeserítő stagnálása
A válasz egyszerű, és egyben felháborító: a világ gazdasági egyenlőtlenségei drámaian nőttek, és a szakértők szerint a helyzet tarthatatlan. Gerd Müller, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) főigazgatója rijádi nyitóbeszédében egyenesen globális szolidaritásra szólított fel. „Döntő irányváltásra van szükségünk!” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy az iparosítás elengedhetetlen a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez és a válságokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséhez. „Igennel kell válaszolnunk a globális szolidaritásra, az unilateralizmusra, és arra, hogy megakadályozzuk a gazdagok és szegények közötti szakadék további szélesedését!” – tette hozzá Müller.
A számok sokkolóak: Müller rámutatott, hogy 500 Nobel-díjas és közgazdász követeli a G20-tól – amely épp Dél-Afrikában ülésezik –, hogy azonnal cselekedjenek. Ők leplezték le a megdöbbentő tényt: 2000 és 2024 között a világ leggazdagabb egy százaléka 41 százalékkal növelte vagyonát, miközben a bolygó legszegényebb fele mindössze EGY százalékos gyarapodást tapasztalt. Ez a kiáltó igazságtalanság a legkevésbé fejlett országokat különösen érzékennyé teszi minden gazdasági sokkra, legyen szó klímaválságról, kereskedelmi vámokról vagy a gazdag nemzetek fejlesztési támogatásainak drasztikus csökkentéséről.
A túlélés záloga: iparosítás háborúban és békében
„A veszteségek pusztítóak lesznek olyan ágazatokban, mint a textilipar, a bőripar, az agráripar és a gépipar – mindez életbevágó a megélhetés és a helyi gazdaságok szempontjából” – figyelmeztetett Müller. A konfliktusok tépázta Szudán példája jól mutatja a helyzet súlyosságát. „Először véget kell vetnünk a háborúnak. Aztán újra kell indítanunk a gyárakat” – mondta Basher Abdullah, a szudáni ipari és kereskedelmi miniszter tanácsadója. Még a brutális polgárháború közepette is az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) nyújt gazdasági fejlesztési támogatást és reményt a fellendülésre.
Az UNIDO küldetése, hogy segítse ezeket az országokat átvészelni a sokkokat, és az iparosodás révén ellenállóbbá tegye őket, javítva ezzel milliók életét. Bangladesben az UNIDO képzési programjai révén a ruhaipari gyárak megfeleltek a nemzetközi szabványoknak, és nők millióinak teremtettek munkahelyeket. Nepálban fiatalokat oktatnak kódolási és digitális készségekre, csökkentve a digitális szakadékot. Szudánban pedig az agrárüzleti szektort támogatják, kisgazdákat és vállalkozókat célozva, segítve a fiatalokat és a nőket a pénzügyi forrásokhoz jutásban, felkészítve a magánszektort a béke és stabilitás időszakára.
Döntő lépések Rijádban: A jövő útja 2031-ig
A rijádi konferencia kulcsfontosságú áttörést hozott. A miniszterek és a vezetők két fő eredményt értek el:
1. UNIDO Operatív Stratégia: Jóváhagyták az UNIDO támogatásának kiterjesztésére vonatkozó iránymutatásokat, különös tekintettel a technológia és a tudás átadására. Ez egy ütemtervet jelent a legkevésbé fejlett országok 2031-ig történő támogatására.
2. Miniszteri Nyilatkozat és Elkötelezettségek: Elfogadtak egy miniszteri nyilatkozatot, amely megerősíti az inkluzív iparosodás és az ellenálló képesség iránti elkötelezettséget. A miniszterek kötelezettséget vállaltak az ipar modernizálására, a szükséges források előteremtésére és a szorosabb együttműködésre az ENSZ globális céljaival összhangban. Megerősítették a partnerségeket, új kötelezettségvállalások születtek a finanszírozás, a kapacitásépítés és a technológiaátadás terén. Fontos politikai kereteket dolgoztak ki a fiatalok szerepvállalása, a nemek közötti egyenlőség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás prioritásainak kiemelésére.
A rijádi ígéretek döntő lépést jelentenek annak biztosítása felé, hogy a világ legsebezhetőbb nemzeteiben élő emberek milliói boldogulhassanak az összekapcsolt globális gazdaságban. Az ENSZ üzenete világos: senkit sem hagynak hátra, de ehhez azonnali és radikális cselekvésre van szükség, mert az idő vészesen fogy.
Forrás: news.un.org