A klímaváltozás elleni globális harc kulcsfontosságú állomása, a COP30 ENSZ klímacsúcs a brazíliai Belémben lezárult, azonban a világ országainak nem sikerült megállapodniuk a bolygót melegítő fosszilis energiahordozók használatának kötelező ütemű kivezetéséről.
A heves viták és drámai események sorozatával kísért tárgyalások a résztvevő nemzetek jelentős része számára frusztráló eredménnyel zárultak, miközben az ENSZ már attól tart, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokon tartására irányuló cél elérhetetlenné vált.
A csaknem 200 ország részvételével zajló esemény, amelynek eredeti célja a klímavédelmi intézkedések felgyorsítása volt, a várakozások alatt teljesített. A záródokumentum, az úgynevezett „Mutirão” semmilyen közvetlen utalást nem tartalmaz azokra a fosszilis energiahordozókra – olajra, szénre és földgázra –, amelyek a bolygó felmelegedésének fő okai.
Keserű kompromisszum és elutasítás
Ez a fejlemény különösen csalódást keltő a több mint 80 ország, köztük az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára, amelyek a találkozótól azt várták, hogy kötelezettséget vállaljon a világ a fosszilis energiahordozók gyorsabb ütemű kivezetésére. Az olajtermelő nemzetek azonban kitartottak álláspontjuk mellett, hangsúlyozva, hogy gazdaságuk növekedéséhez szükségük van ezen erőforrások kiaknázására.
A Kolumbiai Köztársaság képviselője dühösen bírálta a COP elnökségét, amiért nem engedélyezték az országoknak, hogy a szombati záróplenáris ülésen tiltakozzanak a megállapodás ellen. Gustavo Petro kolumbiai elnök kijelentette, hogy „nem fogadja el” a megállapodást.
A „Mutirão” dokumentum csupán arra szólítja fel az országokat, hogy „önkéntesen” gyorsítsák fel klímavédelmi intézkedéseiket. Sok ország számára azonban már az is megkönnyebbülést jelentett, hogy a tárgyalások nem omlottak össze, és nem torzították el a korábbi klímamegállapodásokat.
Az USA példátlan távolmaradása és a finanszírozás kérdése
Jelentősen árnyalta a csúcstalálkozó legitimitását az Egyesült Államok példátlan távolmaradása. Donald Trump elnök bejelentette, hogy az ország kilép a 2015-ös párizsi klímamegállapodásból, és „átverésnek” nevezte a klímaváltozást.
Ruleta Thomas, Antigua és Barbuda klímanagykövete csalódásának adott hangot a szegényebb országoknak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra ígért pénzügyi támogatások mértéke miatt. Ugyanakkor hozzátette: „Örülünk, hogy létezik egy folyamat, amely továbbra is működik, […] ahol minden ország hangja meghallgatásra találhat.”
Káosz és dráma a helyszínen
A két hétig tartó tárgyalások nem csak diplomáciai, hanem logisztikai kihívásokkal is tele voltak. A megbeszélések közel 24 órával túllépték az eredeti határidőt, a küldöttek egész éjszaka dolgoztak. A helyszínen elfogyott a víz a vécékből, heves zivatarok árasztották el az épületet, a delegáltak pedig forró, párás termekben küszködtek.
A COP közel 50 000 regisztrált résztvevőjét kétszer is evakuálták. Egy mintegy 150 fős tüntető csoport betört a helyszínre, áttörve a biztonsági vonalakat, és „erdeink nem eladók” feliratú plakátokat tartva. Csütörtökön egy hatalmas tűz ütött ki, amely gyorsan lyukat égetett a tetőbe, és legalább hat órára evakuálásra kényszerítette a résztvevőket.
Brazília ellentmondásos szerepe
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Belém városát választotta a helyszínnek, hogy a világ figyelmét az Amazonas esőerdőre irányítsa, és jelentős pénzügyi forrásokat vonzzon a városba. Miközben a brazil elnök ambiciózusabb fosszilis üzemanyag-megállapodásra vágyott, országát saját, az Amazonas torkolatánál tervezett olajfúrási tervei miatt kritikák érték. A Global Witness kampánycsoport elemzése szerint Brazília tengeri olaj- és gázkitermelése a 2030-as évek elejéig növekedni fog.
Vegyes reakciók és a további út
Néhány ország azonban elégedetten nyilatkozott az eredményről. India „értelmesnek” nevezte a megállapodást. A 39 kis szigetállamot és alacsonyan fekvő tengerparti államot képviselő csoport szombaton „tökéletlennek” minősítette, de mégis „lépésnek a haladás felé”. Néhány szegényebb nemzet számára enyhülést jelentett, hogy további klímafinanszírozást ígértek nekik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás segítésére.
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi és klímaváltozási államtitkára „előrelépésnek” nevezte a találkozót, bár hozzátette: „Én ambiciózusabb megállapodást preferáltam volna.” Wopke Hoekstra, az EU klímabiztosa szintén elmondta újságíróknak: „Nem fogjuk elrejteni azt a tényt, hogy többet szerettünk volna, nagyobb ambíciót minden téren.”
A COP30 tehát vegyes érzésekkel és egy olyan kompromisszummal zárult, amely a sürgős globális kihívásokra csak önkéntes és lassú válaszokat kínál, miközben a klímaválság egyre égetőbbé válik.
Forrás: www.bbc.com
