Valóságos diplomáciai tűzijáték robbant ki az európai politikai porondon, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnök élesen bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt Ukrajna támogatásának leállítása és egy vitatott béketerv melletti kiállása miatt.
A szarkasztikus megjegyzésekre Szijjártó Péter külügyminiszter azonnal és sommásan reagált, miközben Tusk szavai egy egészen más, Lengyelországot és Magyarországot egyaránt érintő, botrányos ügyre is rávilágítottak.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor Orbán Viktor levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, sürgetve, hogy az Európai Unió feltétel nélkül álljon be Donald Trump korábbi amerikai elnök „28 pontos” ukrajnai béketervének támogatása mögé. Ez a lépés váltotta ki Donald Tusk X-en közzétett, harcias bejegyzését, amely azonnal felrobbantotta a közösségi médiát és a diplomáciai protokoll csendjét.
„Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott minden segély azonnali leállítását követeli. Támogatja azt a javaslatot is, hogy Ukrajna területi engedményeket tegyen és részben leszerelje fegyverzetét. Összességében nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski Budapesten talált menedéket” – fogalmazott a lengyel kormányfő, nem rejtve véka alá a magyar állásponttal szembeni mély ellenérzéseit és egyúttal egy korábban is feszült kétoldalú ügyre utalva.
Trump megosztó béketervének sokkoló részletei
A nemzetközi sajtóban kiszivárgott, sokat vitatott 28 pontos terv ugyanis meglehetősen drasztikus és Ukrajna szuverenitását súlyosan sértő feltételeket tartalmazna. A javaslat szerint Ukrajnának le kellene mondania a teljes Luhanszk és Donyeck megyékből álló Donbasz régióról, átengedve azt Oroszországnak. Emellett a terv az ukrán hadsereg létszámának megfelezését is szorgalmazza – mindezt egy közelebbről nem tisztázott amerikai biztonsági garancia fejében. Orbán Viktor levelében emellett azt is jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja, hogy az EU további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának, és nem járul hozzá, hogy ilyen döntést az EU nevében hozzanak meg.
A magyar válasz: „Mi békepártiak vagyunk, ők háborúpártiak”
A lengyel miniszterelnök szavaira a magyar kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált. Szokásos, rövidre szabott stílusában az X-en annyival ütötte el Tusk megjegyzéseit, hogy „nem meglepő: mi békepártiak vagyunk, ők háborúpártiak”. Ezzel a frappáns, ám rendkívül megosztó kijelentéssel a magyar diplomácia vezetője egyértelműen a háború és béke narratívájába helyezte a vitát, mélyítve a szakadékot a két ország álláspontja között, és elkerülve a közvetlen válaszadást a lengyel menekülő politikusokra vonatkozó utalásra.
A budapesti menedék: Ziobro és Romanowski ügye
Tusk posztjának záró mondata azonban egy sokkal komolyabb, Lengyelországban belpolitikai botrányt kavaró ügyre utal, amely Budapesttel is közvetlen kapcsolatba hozható. Zbigniew Ziobro, a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) korábbi igazságügyi minisztere, akit azzal gyanúsítanak, hogy még hivatali ideje alatt „szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított”. A vádak szerint ez a csoport akár több mint 150 millió złotyt (mintegy 13,6 milliárd forintot) sikkaszthatott el az áldozatsegítésre és bűnmegelőzésre létrehozott, úgynevezett Igazságosság Alapból. Tusk megjegyzése szerint Ziobro „menedéket talált” Budapesten, ami komoly kérdéseket vet fel a magyar hatóságok szerepével kapcsolatban.
Nem Ziobro az egyetlen körözött lengyel politikus, aki Magyarországon talált otthonra. Korábban a magyar kormány politikai menedékjogot adott Ziobro helyettesének, a bűncselekmények miatt körözött Marcin Romanowski volt miniszterhelyettesnek. Romanowskit is az Igazságosság Alap ügyében vádolták meg állami vagyon megkárosításával. Jelenleg egy I. kerületi, Dunához közeli lakásban él Budapesten, és munkát is kapott: az Alapjogokért Központtól, ahol a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett. Az ő esete már korábban is elmérgesítette a magyar–lengyel kapcsolatokat, és Tusk mostani utalása tovább rontja a helyzetet, olajat öntve a már amúgy is feszült kétoldalú viszonyra.
Ez a friss diplomáciai csörte tehát nem csupán az ukrajnai háborúról és a béke lehetséges útjairól szól, hanem rávilágít az Európai Unión belüli mély ideológiai törésvonalakra és a magyar–lengyel viszony korántsem baráti jelenlegi állapotára. A politikai menedéket kapott, körözött lengyel politikusok ügye pedig csak tovább mélyíti a szakadékot a két, egykor „örök barátnak” tartott ország között.
Forrás: telex.hu
