Éles vita robbant ki Washingtonban egy javasolt ukrajnai béketerv eredetéről, miközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter makacsul állítja, hogy a dokumentumot az Egyesült Államok készítette.
Ez azután történt, hogy amerikai szenátorok egy csoportja azt állította, Rubio maga nevezte a tervet „orosz kívánságlistának”, amely nem tükrözi Washington álláspontját. A külügyminiszter később visszakozott, és hangsúlyozta, hogy a javaslat amerikai forrásból származik, ám mind orosz, mind ukrán „inputot” felhasználtak elkészítésekor.
A feszült helyzet a tervezet Genfben zajló, kulcsfontosságú tárgyalásai előtt bontakozott ki, ahol Rubio ukrán és európai biztonsági tisztviselőkkel találkozik. Donald Trump amerikai elnök sürgeti Kijevet a megállapodás mielőbbi elfogadására, azonban a terv egyes, kiszivárgott részletei komoly aggályokat váltottak ki Ukrajna európai szövetségeseiben.
A vita középpontjában a terv eredete
A konfliktus akkor robbant ki, amikor Mike Rounds republikánus szenátor szombaton a Halifax Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy Rubio külügyminiszter egy csoport képviselőházi tagnak azt mondta, a tervezet nem amerikai politika. Rounds szerint biztosították őket arról, hogy a tervet „valaki, aki Oroszországot képviseli”, adta át Steve Witkoffnak, Trump elnök tengerentúli diplomáciai megbízottjának. „Ez nem a mi ajánlatunk. Nem a mi béketervünk” – idézte fel Rounds.
Rövid idővel ezután Tommy Pigott, az amerikai külügyminisztérium szóvivője „nyilvánvalóan hamisnak” minősítette Rounds beszámolóját. Az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Ahogy Marco Rubio külügyminiszter és az egész adminisztráció következetesen fenntartotta, ezt a tervet az Egyesült Államok írta, orosz és ukrán bemeneti adatokkal.” Rubio maga is posztolt a közösségi médiában, megerősítve: „A békejavaslatot az USA készítette. Az orosz fél, de a korábbi és folyamatos ukrán bemenet alapján is készült.”
A kiszivárgott tervezet drámai pontjai
A 28 pontból álló, még nem nyilvános, de széles körben kiszivárgott béketerv részletei alapjaiban változtatnák meg Ukrajna területi integritását és biztonsági helyzetét. A legfontosabb, vitatott pontok a következők:
Területi engedmények: Ukrajna kivonná csapatait azokról a keleti területekről, amelyeket Oroszország nem tudott erővel elfoglalni. Ez gyakorlatilag orosz ellenőrzés alá vonná Doneck és Luhanszk régiókat, valamint a 2014-ben annektált Krím-félszigetet.
Határok befagyasztása: A tervezet szerint Ukrajna déli Herszon és Zaporizzsja régióinak határait a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztanák be. Mindkét régiót részben orosz erők tartják megszállva.
Hadsereg létszámának korlátozása: Ukrajnának korlátoznia kellene fegyveres erői méretét.
Biztonsági garanciák: Kijev „megbízható biztonsági garanciákat” kapna, de ezek részletei még ismeretlenek. A dokumentum szerint „elvárható”, hogy Oroszország nem támadja meg szomszédait, és a NATO sem terjeszkedik tovább.
Nemzetközi reakciók és Trump nyomása
Donald Trump elnök, akinek második elnöki ciklusának kulcsfontosságú külpolitikai célkitűzése a konfliktus lezárása, korábban csütörtököt jelölte meg határidőként Ukrajna számára a javaslat elfogadására, bár jelezte, hogy ez meghosszabbítható a tárgyalások előrehaladtával. Noha szombaton azt mondta, a terv nem jelenti Ukrajna „végső ajánlatát”, korábban kategorikusan kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „rá kell bólintania”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök drámai hangvételű figyelmeztetést adott ki, miszerint országa „története egyik legnehezebb pillanatával” néz szembe az amerikai nyomás miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a tervezet „alapot” képezhet egy megállapodáshoz. Zelenszkij szombaton bejelentette, hogy irodavezetője, Andrij Jermak vezeti majd Ukrajna tárgyalócsoportját a jövőbeli béketárgyalásokon, beleértve azokat is, amelyekben Oroszország is részt vehet.
Európai szövetségesei viszont határozottan elutasítják a terv főbb pontjait. A dél-afrikai G20-csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy a javaslat „sebezhetővé tenné Ukrajnát a támadásokkal szemben”. Bár tartalmaz „egy igazságos és tartós béke szempontjából alapvető” elemeket, „további munkát igényel”, különös tekintettel a határváltozásokra és az ukrán hadsereg korlátozására vonatkozó aggodalmakra. A nyilatkozatot Kanada, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Németország és Norvégia vezetői, valamint két magas rangú uniós tisztviselő írta alá.
Emmanuel Macron francia elnök Johannesburgban hangsúlyozta, hogy a terv „nem lehet egyszerűen amerikai javaslat”, és minden megállapodásnak „az összes európai” biztonságát is garantálnia kell. Friedrich Merz német kancellár szerint „még hosszú út áll előttünk, mire mindenki számára jó eredmény születik”. Mindeközben Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton Zelenszkijjel és Trumppal is beszélt, és tájékoztatta az amerikai elnököt az európai tárgyalásokról.
Rubio és Witkoff vasárnap Genfben találkoznak az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ukrajna biztonsági tisztviselőivel, hogy megvitassák a sokat vitatott béketervet. A tárgyalások kimenetele kritikus lesz a 2022 februárjában kezdődött orosz invázió sújtotta Ukrajna jövője szempontjából, amely azóta is nagymértékben függ az amerikai fegyverektől.
Forrás: www.bbc.com
