Elemzők szerint eddig a nehéz helyzeteket is bölcsen kezelte, ám a hazai elégedetlenség, Donald Trump részéről érkező, egyre intenzívebb nyomásgyakorlás, valamint egy potenciális amerikai béketerv mind komoly próba elé állítják az ukrán vezetőt.
A háború kirobbanása óta eltelt majdnem négy évben Zelenszkij elnök vezetését gyakran jellemezték azzal, hogy a leggyengébb kártyákat is okosan játssza ki. Ez a stratégia tette lehetővé számára, hogy Ukrajna ellenállását fenntartsa, nemzetközi szövetségeseket mozgósítson, és fenntartsa a hazai morált a pusztító konfliktus ellenére. Sokan csodálták rugalmasságát és azon képességét, hogy a legnehezebb körülmények között is találjon kiutat a diplomáciai és katonai patthelyzetekből. Most azonban a tét nagyobb, mint valaha.
Trump árnyéka Kijev felett
A külső nyomásgyakorlás egyik kulcsfigurája Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, akinek lehetséges visszatérése a politikai színtérre már most is érezhető. Trump korábbi nyilatkozatai és politikája – amelyek gyakran megkérdőjelezik az amerikai katonai segítségnyújtás mértékét és a tárgyalások szükségességét – súlyos bizonytalanságot szülnek Kijevben. Az ukrán vezetésnek navigálnia kell ebben a változékony amerikai politikai környezetben, miközben fenntartja az USA létfontosságú katonai és pénzügyi támogatását, amely nélkül Ukrajna ellenállása jelentősen meggyengülhet. A tárgyalások felgyorsítására irányuló amerikai felvetések szintén nyomást gyakorolhatnak Zelenszkijre, hogy kompromisszumokat fontoljon meg, amelyek korábban elfogadhatatlannak tűntek.
A hazai front kihívásai
Emellett Zelenszkijnek a hazai fronton is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A közel négy éve tartó háború kimerítette az ország erőforrásait, óriási emberi és gazdasági áldozatokat követel. A társadalomban felütheti fejét a háborús fáradtság, az újjáépítés szükségessége és a jövő bizonytalansága miatti aggodalom, ami nyomást gyakorol az elnökre és kormányára. Az emberveszteségek, a gazdasági stagnálás és a mindennapi élet nehézségei erodálhatják azt a széles körű támogatást, amelyet az elnök a konfliktus kezdetén élvezett. Bármilyen békemegállapodás, amely kompromisszumokat igényel – különösen területi engedményeket vagy biztonsági garanciák feladását – valószínűleg erős reakciókat vált ki majd a hazai politikai és társadalmi csoportokból, beleértve a harcoló katonákat és családjaikat is, akik nem hajlandóak feladni a nehezen kivívott eredményeket.
A „béketerv” mint a végső próbatétel
Talán a legnagyobb próbatételt azonban egy potenciális amerikai béketerv jelenti. Bár a terv konkrét részletei jelenleg nem ismertek, egy ilyen kezdeményezés általában nehéz kompromisszumokat, területi engedményeket vagy politikai reformokat követelhet meg Ukrajnától. Zelenszkijnek döntenie kell, hogyan egyensúlyozza ki a kulcsfontosságú szövetségesek – különösen az USA – elvárásait a hazai lakosság és a hadsereg elvárásaival szemben, akik sokan nem akarnak engedményeket tenni az orosz agresszorral szemben. Egy ilyen terv elfogadása vagy elutasítása hosszú távon meghatározhatja Ukrajna jövőjét, valamint Zelenszkij politikai örökségét is.
A következő időszak kritikus lesz Zelenszkij elnök számára. Ahogy elemzők is kiemelik, a múltban gyakran sikerült a nehéz helyzetekből is győztesen kijönnie. Azonban az Egyesült Államokból és hazai oldalról érkező, összefonódó nyomás, valamint egy esetleges béketerv által támasztott kihívások most minden eddigi vezetői képességét próbára teszik. Kijev sorsa, és a háború jövője is múlhat azon, hogyan navigálja át magát ezeken a viharos vizeken.
Forrás: www.nytimes.com
