A politikus hangsúlyozta, a kormány által a Kárpát-medencében felújított több ezer templom közül „egyikből sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont”, ezzel egyértelműen a keresztény identitás megőrzése mellett tette le a voksát a mai „mainstream ideológiák” és az „iszlám invázió” ellenében.
A 2025. november 23-án tartott nagyszabású eseményen Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája celebrált szent liturgiát a több mint egy éven át tartó, átfogó felújításon átesett püspöki széktemplomban. A hívek körmenettel tisztelegtek megújult templomuk előtt, amely ismét teljes pompájában várja a közösséget.
Hatalmas számok az egyházi beruházásokról
Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a templom nem csupán az élő hit helyszíne, hanem a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Hozzátette, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház, köztük a görögkatolikusok püspöki széktemplomait is felújította.
A miniszterelnök-helyettes impozáns számokkal támasztotta alá az egyházi szektor elmúlt években tapasztalható, soha nem látott mértékű támogatását:
- 3800 templom újult meg a Kárpát-medencében.
- 200 új templom épült fel.
- 2200 plébánia és parókia esett át renováláson.
- 400 egyházi iskola újult meg.
- 400 óvoda kapott új ruhát, melyek közül 200 vadonatúj intézményként működik.
Semjén adatai szerint ma Magyarországon milliónyi gyerek részesülhet hitoktatásban, és több százezer gyermek járhat egyházi iskolába. Különösen beszédes, hogy az állami iskolákban minden második gyerek hit- és erkölcstant tanul állami finanszírozással.
Az egyház domináns szerepe a társadalomban
A miniszterelnök-helyettes továbbá hangsúlyozta az egyházi intézmények megkerülhetetlen szerepét a magyar társadalomban:
- A közoktatás 20 százaléka egyházi fenntartású.
- A felsőoktatás 10 százaléka egyházi.
- A szociális ellátásnak több mint 50 százaléka egyházi kézben van.
- A gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig elképesztő, 98 százaléka egyházi.
„Ez mutatja, milyen szerepe van az egyházi intézményeknek a magyar társadalomban, és mutatja az állampolgárok bizalmát az egyházi intézményekben,” – fogalmazott Semjén, aki szerint „együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak.”
Keresztény identitásunk támadás alatt – Éles bírálat Európának
Semjén Zsolt Hajdúdorog város és templomának szoros egységét szimbolikusnak nevezve tért rá az Európát érintő kihívásokra. Riadóztató hangnemben beszélt arról, hogy a mai Európai Unióban „keresztény identitásunk támadás alatt van”. Éppen ezért tartja különösen fontosnak, hogy magyar és európai identitásunk védelmében „kiálljunk a kereszténység mellett, megújítsuk templomainkat, amelyek iránytűk és felkiáltójelek”.
Pontosan megnevezte az általa „támadásnak” vélt jelenségeket: a mainstream ideológiában a keresztény gyökerek megtagadása, valamint az „iszlám inváziónak való behódolás”. A miniszterelnök-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a keresztény civilizáció alapját jelentő „személy” fogalma – amin az emberi jogok is alapulnak – a keresztény teológiából ered.
Kocsis Fülöp érsek a gyermekek szerepéről és a valóság árnyoldalairól
Az ünnepségen Kocsis Fülöp érsek-metropolita is szólt a hívekhez, hangsúlyozva, hogy a „gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”, az egyházat pedig Krisztus titokzatos testének nevezte.
Érdekesség, hogy az érsek már tavasszal is megszólalt a témában a Szemlélek magazinnak adott interjújában, ahol árnyaltabb képet festett. Akkor úgy fogalmazott, „az állam joggal támogatja az egyházat”, és bár az utóbbi években sok fejlesztésre nyílt lehetőség, a katolikus intézményrendszer még messze nem érte el a második világháború előtti mértéket. Ugyanebben az interjúban „szerencsétlennek” nevezte Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i „poloskás” elszólását, és őszintén beszélt a hatalomban töltött idő veszélyeiről, az abúzusról, a Pride-ról, valamint a háború és béke kérdéseiről is.
A hajdúdorogi esemény így nem csupán egy felújított templom átadásáról szólt, hanem egy markáns politikai és kulturális üzenetről is, amely a keresztény értékek és intézmények védelmét állítja a középpontba egy megváltozott európai környezetben.
Forrás: telex.hu
