DAEO FMMost szól:

A Debrecen melletti pocsolya, aminek a partján egykor a Motörhead koncertezett: Vekeri-tó

Az idén kiszáradt Vekeri-tó fénykorában a debreceniek kedvelt üdülő- és kirándulóhelye volt. Táboroknak és fesztiváloknak, köztük többször az EFOTT-nak is otthont adott, innen nőtt ki a mai Campus Fesztivál is. Múltidézés a Vekerin, aminek eltűnése nem csak ökológiai veszteség.

A hónapok óta tartó – már az űrből is láthatóaszály miatt mára több tó is veszélybe került, Baranyában például több mint tíz horgásztó száradt ki, de a folyókon is rekordalacsony vízállásokat mérnek. A kiszáradt tavak egyike a Debrecen melletti Vekeri-tó, amely idén júliusra gyakorlatilag egy apró pocsolyává vált. A város keleti-déli határában lévő erdőspusztai tórendszerhez tartozó Vekeri nemcsak pihenőhelyként, hanem kulturális térként is működött az elmúlt évtizedekben, partján ifjúsági és gyermektáborokat, családi napokat, sőt fesztiválokat is tartottak.

Ez azonban mára a múlt. A tóban az érkezésünkkor csupán néhány daru keresett magának táplálékot, míg a parton elhagyatott épületek emlékeztetnek arra, hogy valaha pezsgő élet volt itt.

A régi idők emlékeiről tanúskodik a már szintén felújításra szoruló játszótér, a régi kemping, valamint a szalonnázóhelyek látványa. Bár a friss hamunyomokból következtetve ezeket ma is használják, az elgazosodott környék jól jelzi, hogy a Vekerire már csak elvétve járnak ki emberek.

 Keresztes Bence / Telex  Keresztes Bence / Telex
A bezárt büfé épülete és a játszótér – Fotó: Keresztes Bence / Telex

Álmok sífutópályáról és KISZ-vitákról a parton

A Vekeri-tó a közeli, már szintén kiszáradt Fancsika-tavakkal együtt eredetileg belvíztározónak épült az 1970-es években. 1976-ban adták át pihenőközpontként,

a partjára és környékére kempinget, nyári üdülőtábort, sportpályát, erdei tornapályát, továbbá a közeli Hosszúpályinál – ahol ekkor működött egy szánkópálya – sífutópályát és lovasfogadót is terveztek.

Noha az akkori bejelentés ellenére a tó sosem lett fürdésre alkalmas (erről majd később), néhány zuhanyblokkot azért elhelyeztek a kempingben, amelyet onnantól kezdve gyerek- és ifjúsági táborok céljára is használtak. Elsősorban a „dolgozó nép” használhatta a tavat, vagyis azok, akik horgászni, feltöltődni, vízibiciklizni, majd később gyerekeket táboroztatni jártak ki a Vekerihez, amelynek a partja hamarosan rendezvények színhelye is lett.

A rendszerváltás előtt is szerveztek már itt sportversenyeket, majálisokat, valamint egy alkalommal „ifjúmunkás-találkozót”, utóbbin – az akkori Hajdú-Bihari Napló szerint – munkásfiatalok mutatták meg egymásnak szaktudásukat és vitatták meg politikai álláspontjukat.

„Nehéz lenne rangsorolni, mi a jelentősebb a programpontok közül. Munkásfiatalokról van szó, szakmai ismereteik bizonyítása, a ki minek mestere vetélkedők okvetlenül előkelő helyet foglalnak el a sorban, dehát legalább ennyire fontos, hogy a jelen és jövő munkásosztályának tagjai aktívan bekapcsolódjanak a politikai életbe” – olvasható a megyei lap 1976-os tudósításában.

 Hajdú-Bihari Napló, 1976. május 1. / Arcanum Digitális Tudománytár
Az üdülőközpont átadása – Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1976. május 1. / Arcanum Digitális Tudománytár

A meg sem hirdetett fesztivál és az ellopott kannás bor

A kilencvenes években, a rendszerváltással betoppanó szabadságnak köszönhetően több fesztivált is szerveztek a tónál, ezek közül a legjelentősebbek az 1990-es és 1991-es Kelet, valamint a következő években megrendezett Tolerancia fesztiválok voltak.

Ezek főként az alternatív zene és az azokat játszó kis zenekarok rajongóinak voltak élvezetesek. Political Asylum, Waszlavik Gazember László, Vírus 63, Csokonai Vitéz Műhely, Hisztéria, Uzgin Üver, Egyesült Istenek, Red Marinetti, Trottel, Balloons, Leukémia, Victor Hugo és a Nyomorultak, Ápolók – csak néhány név az akkori fellépők közül.

A Kelet annyira alternatívnak hirdette magát, hogy a szervezők egy nyomdahiba miatt reklámozni sem tudták, így a vendégek csak hallomásból értesültek arról, hogy milyen program szerveződik a Vekeri-tó partján. Ez a mából, a Facebook-események uralta világból nézve már-már hihetetlenül hangzik, de az esemény meglepő módon így is több mint ezerfősre sikeredett.

Mind a Kelet, mind a későbbi Tolerancia fesztivált egyszerű körülmények között tartották, utóbbiak alternatív jellege és cseppet sem szolid közönsége még a kilencvenes évek közepén is megmaradt.

„Valaki két marokkal szórja egy nagyobb zacskóból a kukoricapelyhet az arra járók fejére, s hozzá hatalmasakat röhög. Megint más csontrészegen ténfereg, s hozzá egészségesen ordítva teszi fel a prózai kérdést kísértetiesen hasonló állapotú társainak, hogy »hová az anyádba siettek bazmeg«”

– írja a Hajdú Bihari Napló tudósítója az 1995-ös Tolerancia fesztiválról, amelyen egyéb, a kispolgári különös eseményeknek is a fültanúja volt: „Egy idősebb bácsitól kólát veszek, napernyő alatt árulja, kempingasztalon, dobozost, hetvenért, közben egyre panaszkodik. – Villanyt kellett gyújtanom, különben szabadrablás menne itt. Figyelni kell nagyon, tegnap is volt kinn egy kanna borom, aztán meg úgy futottam utána a sötétben.”

Mint látjuk, a tolerancia akkor és ott egészen más jelentett, amiről a tudósító is megjegyezte: „Valahogy a másság elfogadása, vagy még inkább tiszteletben tartása. Igen, talán tényleg toleráns volt a fesztivál, a résztvevők viselkedése, a zenék sokfélesége. És legfőbb tolerancia ezen különböző zenék békés egymás mellett élése.”

A Motörhead és az előmosott törülközők

Ezután rövid szünet következett a tó fesztiváltörténetében, ami csak 2002-ben, a Vekeri-tó Fesztivállal ért véget. Ez tulajdonképpen a mai Campus elődje volt, a kétezres években szocializálódott fesztiválozók még emlékezhetnek arra, amikor a Campus nem a Nagyerdőn, hanem a Vekeri-tó partján szerveződött, és amely kezdetben a punkokat célozta meg.

A fesztivál ismertebb fellépői között ott volt a Tankcsapda (a debreceni együttesnek ez hazai pályának számított), az Auróra, valamint a Kispál és a Borz. Az első Vekeri után ugyanakkor a szervezők szélesebb közönség irányába szerettek volna nyitni, így a fesztivál populárisabb lett.

 Hajdú-Bihari Napló, 2004. június 24. / Arcanum Digitális Tudománytár
Motörhead-koncert – Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 2004. június 24. / Arcanum Digitális Tudománytár

Így, ha nem is egy kifejezetten mainstream, de világszerte ismert külföldi fellépőt is leszerződtettek: a Motörhead 2004-ben lépett fel. A zenekarnak nem mindennapi kérése is volt, derül ki egy korabeli újságcikkből:

„Hatvan darab törülközőt kértek, negyvenet kaptak. A menedzserük »hisztizett« egy sort ezen, mire egy kolléga elszaladt, és bevásárolt még harmincat. Kiderült, hogy ez sem jó, mert ők csakis az előmosott »töriket« szeretik. Olyan viszont nem volt, csak hat darab használt. Ezt a hatot Lemmyék magukkal is vitték, a többi hetven itt maradt érintetlen”

– írta a Napló a fő szervező Miklósvölgyi Péter emlékeire hivatkozva.

EFOTT után költözés, majd hanyatlás

Noha a Vekeri-tó fesztivál népszerűsége 2006-ig folyamatosan nőtt, a 2007-es EFOTT után a szervezők egy fontos változásról döntöttek, amely a Vekeri életére is hatással volt.

Az akkor még évente új helyszínre vándorló EFOTT-ot abban az évben ismét a Vekerin tartották meg (1977-ben, 1989-ben és 1995-ben is ott volt a fesztivál), olyan sikerrel, hogy a Vekeri szervezői valami újat akartak. Erről a Campus Fesztivál programigazgatója, az egyik akkori szervező, Süli András mesélt egy korábbi interjúban:

„Az EFOTT sikere terelte a szervezők gondolkodását egy új irányba, és megfogalmazódott annak szándéka, hogy jó lenne állandósítani azokat az értékeket, amiket az EFOTT-on sikerült megvalósítani, és az egész Vekeri-tó Fesztiválnak ki kellene nőnie magát egy nagyobb, felsőoktatásban részt vevő hallgatókat megcélzó komplex kulturális rendezvénnyé” – mondta az akkori döntésükről. Így a fesztivált új néven szervezték meg a következő évben, akkortól hívják Campusnak.

„Így hoztuk tető alá az első Campust 2008-ban még a Vekeri-tónál, rettenetes időjárással, óriási sárban. Gyakorlatilag a megye összes elérhető szalmabáláját oda kellett vinni ahhoz, hogy egyáltalán járni lehessen a fesztivál területén, és iszonyatosan megugrott a hipermarketek gumicsizma-forgalma” – részletezte Süli az akkori körülményeket, amelyek miatt kollégaival új helyszínt kerestek, majd találtak is a debreceni Nagyerdő szívében.

Ezzel a Vekeri-tó fesztiváltörténete is véget ért. Az aszályosabb időjárás beköszöntével már csak a tó állapotáról és a vízszint drámai csökkenéséről számoltak be az újságcikkek, ezekből az is kiderül, hogy lettek volna ötletek a tó turisztikai célú fejlesztésére.

 Oláh Tibor / MTVA / MTI  Oláh Tibor / MTVA / MTI
Bütykös hattyú 2019 októberében és fahíd 2022 júniusában a kiszáradt Vekeri-tavon – Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI

Erről Juhász Lajos, a tavat és környékét fenntartó Nyírerdő Zrt. akkori műszakivezérigazgató-helyettese beszélt 2018-ban a Naplónak: „Itt van egy termálkút, kihasználatlanul áll, sok éve vagy évtizede. Rá lehetne akár gyógyturizmust, akár valamilyen fürdőkomplexumot építeni. El lehetne menni egy vízisportcentrum, esetleg egy edzőtábor kialakítása irányába is, de ezek már túlmutatnak a hagyományos erdőkezelési feladatokon” – sorolta az elképzeléseket, amelyekből végül nem lett semmi.

A több mint negyven éve várt megoldás: Civaqua

A tó feltöltése mára már csak a Civaqua-programmal lenne lehetséges. A tervek szerint a Keleti-főcsatorna vizéből töltenék fel a Vekerit és a környező horgásztavakat. Ez az elképzelés azonban nem új: a Civaqua ötlete már a hetvenes években is felvetődött, ám akkor forráshiány miatt nem kezdődött el a tervezés és a csatorna építése.

A projekt – benne az erdőspusztai Fancsika-tározók megmentése is – csak 2020-ban kapott nagyobb sajtónyilvánosságot, amikor a helyi Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett a tavak megmentéséért. A párt akkor a fideszes városvezetéssel is összetűzésbe keveredett, amely szerint a projekt kidolgozása már az aláírásgyűjtés előtt elkezdődött, így annak semmi köze nem volt a Momentum szervezéséhez.

Akárhogy is, a Civaqua első üteme 2022 márciusában elkezdődött. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság lapunknak küldött válasza szerint először a Debrecentől nyugatra fekvő Tócó vízfolyás revitalizációjára kerül sor. Ezt követően a Nagyerdő, valamint az Erdőspusztai-tározók vízpótlásának műszaki megvalósítási lehetőségeit készítik elő a szakemberek. Egy korábbi bejelentés alapján a munkák és a feltöltés legkorábban 2027-re fejeződhetnek be.

 civaquadebrecen.hu
Forrás: civaquadebrecen.hu

Addig azonban sok víz lefolyik a Dunán (ha a Vekeribe nem is), így a tavak feltöltéséig maradnak az egykori fesztiválokról és kirándulásokról készült fényképek és az ott keletkezett szép emlékek.

Oszd meg ezt a cikket!