DAEO FMMost szól:

A fegyvercsempészet igaza nagy halát dobták be az oroszoknak az elfogott amerikaiakért cserébe

A legismertebb orosz elítéltet adná át az Egyesült Államok Oroszországnak, cserébe két amerikaiért, akik hosszú börtönbüntetés elé néznek. Korábban is volt példa arra, hogy a két ország fogolycserével egyezkedett, de a jelenlegi, Oroszország és a Nyugat hidegháborút idéző kapcsolatának ismeretében ennek a játszmának még nagyobb tétje van. Értesülések szerint azonban az orosz fél Buton kívül egy gyilkosságért Németországban életfogytiglani börtönre ítélt emberét is bevonná a csereügyletbe. Bemutatjuk, kiknek az elengedését akarhatja most elérni Moszkva.

A múlt héten írták meg források alapján amerikai lapok, hogy az Egyesült Államok a fegyvercsempészetért 2012-ben 25 évre elítélt Viktor Butot ajánlhatta fel Oroszországnak egy fogolycsere keretében. Ha igaz a csere felvetése – hivatalos helyről az ilyen ügyleteket előzetesen sosem szokás kommentálni – akkor Butot adnák át cserébe két amerikai fogoly elengedéséért.

Az orosz hatóságok által kémkedéssel vádolt Paul Whelanért – a volt amerikai tengerészgyalogost 2018-ban tartóztatták le –, és Brittney Griner kosárlabdázóért, akit egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztattak le a Moszkva melletti seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Grinerről és a túszdiplomáciáról itt írtunk részletesebben.

Hivatalosan csak annyit tudni, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra próbálta rávenni a Kremlt, hogy fogadja el a washingtoni ajánlatot, amikor pénteken telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szombaton viszont már arról érkeztek továbbra is csak forrásokon keresztül információk, hogy Oroszország nem érné be Buttal, hanem Vagyim Kraszikov orosz titkosügynököt is bevonná a csereügyletbe. Őt azután ítélték életfogytiglanra, hogy megölt Berlinben egy csecsen származású grúziai férfit, aki a második csecsen háborúban és a 2008-as grúz–orosz harcokban is szolgált.

Tádzsikisztán-Kárpátalja-Szomália

Nézzük először az amerikaiak által ajánlott fegyverkereskedőt. Viktor But különleges alakja a szervezett bűnözés és az államérdeket követő titkosügynökök közötti határokat elmosó világnak. A legnagyobb illegális fegyverkereskedőnek tartotta az Egyesült Államok, ám volt olyan időszak, amikor amerikaiakkal szövetkező erőknek adott el fegyvert.

A most 55 éves But az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Tádzsikisztánban született. katonai középiskolát végzett, a moszkvai diplomataképző MGIMO-ba azonban nem vették fel, ezután Kárpátaljára került sorkatonai szolgálatra. 1987-től egy katonai felsőoktatási intézményben portugált és angolt tanult, a nyelveket elsajátította, de a tanulmányait nem fejezte be. A szovjet hadseregnél egy hadi szállításokért felelős egységnél dolgozott, majd 1989-90-ben egy szovjet katonai misszió tolmácsaként Mozambikba ment.

ENSZ-beszállítótól az al-Kaidáig

Pályája innen vált igazán mozgalmassá: a Szovjetunió felbomlásakor, 24 évesen megalapította légiszállítással foglalkozó cégét, Dél-Afrikában, Belgiumban, majd az Egyesült Arab Emírségekben élt. Polgári árucikkeket és legális katonai szállítmányokat vitt, majd belga és francia békefenntartókat szállított Szomáliába és Angolába, de vitt ENSZ-békefenntartókat az Indonéziától függetlenedett – szintén portugál nyelvű – Kelet-Timorba is. A ruandai népirtás idején Ruandába szállított humanitárius segélyt, bár itt már felmerült a gyanú, hogy a lezárt csomagokban fegyverek is lehettek.

 AFP
But letartóztatása 2008. március 6-án Bangkokban – Fotó: AFP

Oroszországban, Kazahsztánban, Belgiumban és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett szállítócégeinek beágyazottságát jelzi, hogy 1996-ban egy orosz–malajziai megállapodás nyomán vadászgépeket szállított Malajziába.

Az Egyesült Államok szerint 1995-től a 2011. szeptember 11-i terrortámadásig 30-50 millió dollár értékben szállított fegyvert a táliboknak Afganisztánba. Igaz, korábban azoknak az amerikaiakkal szövetséges afgán erőknek is, amelyek a tálibok ellen harcoltak.

Feltételezések szerint az Oszama bin Laden által vezetett al-Kaida éppúgy az ügyfelei között volt, mint több afrikai kormány vagy az azokkal éppen szembenálló fegyveres szervezetek.

Több száz millió dollárra teszik azoknak a gyémántoknak az értékét, amelyeken keresztül tisztára mosta az angolai fegyverüzletekből származó vagyont. 2002-ben amerikai kérésre körözte őt az Interpol, But ekkor Oroszországba ment, ahol a CNN-nek adott interjút, egyszerű hazugságnak nevezve minden vele kapcsolatos vádat.

Az egykor ENSZ-békefenntartókat is szállító Butot a világszervezet ekkor már az afrikai fegyverszállítások egyik központi figurájának nevezte, aki miatt nem enyhülnek a harcok az egyre modernebb fegyverekhez jutó fegyveres csoportok között.

A legálisan is érzékeny fegyverszállítási ügyletben mozgó But viszont élvezte Moszkva védelmét, hazájában sem indult ellene eljárás, az orosz fél nem működött együtt a But körüli ügyek feltárásában.

2005-ben az ENSZ és az Egyesült Államok kezdeményezte a Buthoz köthető cégek számláinak zárolását. But akkor úgy nyilatkozott, hogy ezeken a szankciókon 17 millió dollárt bukott, miközben szerinte semmi törvénytelenséget nem követett el. Amikor úgy tűnt, csillapodnak körülötte a hullámok, But Bangkokba ment. 2008-ban itt a kolumbiai felkelők (FARC) képviselőivel találkozott, akikkel fegyverszállításról tárgyalt. A felkelők azonban valójában amerikai titkosügynökök voltak, akik But lebuktatásán dolgoztak.

25 évre ítélték

Ennek nyomán vették őt őrizetbe a thaiföldi hatóságok, majd szűk két év után végül kiadták az Egyesült Államoknak. Oroszország tiltakozott, előzetesen kérte is állampolgára kiadatását, ez azonban nem valósult meg – But családja szerint Moszkva azonban nem tett meg mindent annak érdekében, hogy kimentse őt. 2010 novemberében zárult le a kiadatás, 2012-ben pedig 25 év börtönre ítélték Butot, többek között fegyvercsempészet vádjával.

 Sergey Ermokhin / RIA Novosti / AFP
Az Orosz Polgárok Szövetsége tüntetett a szentpétervári amerikai konzuli hivatal előtt But kiadatásásért – Fotó: Sergey Ermokhin / RIA Novosti / AFP

Alakja Hollywoodot is megihlette: 2005-ben Nicolas Cage alakította a Fegyvernepper című filmben az állítólag Butról mintázott főszereplőt. Igaz, But szerint a filmnek semmi köze az ő életéhez.

Nagy csere lehet a nagy játszmában

But nagy halnak számít a fegyvercsempészet területén, ennél nagyobb cserét az oroszok és az amerikaiak nem hajtottak végre azóta, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet, nem is beszélve a februárban indított, totális háborút jelentő orosz invázióról.

A csere jelentősége így kiemelt lehet a jelenlegi orosz–amerikai és általában az orosz–nyugati viszony ismeretében, amely a hidegháborús időket idézi. Sőt, valójában a párhuzam nem pontos, elvégre a szuperhatalmi versengés idején a felek kerülték az olyan látványos retorikai csörtéket, amelyek ma Moszkvától és Moszkva felé mindennaposak a legmagasabb szinten. Ráadásul a 70-es 80-as években számos olyan leszerelési egyezmény született, amelyhez hasonló ma nehezen képzelhető el. Az ellenkezőjére, az ilyen szerződések felmondására vagy meg nem újítására sokkal inkább van példa az elmúlt 20 évből, orosz és amerikai részről egyaránt.

Brittney Griner ügye aligha jutott volna 10 év börtönnel fenyegető vádemelésig egy kiegyensúlyozottabb orosz–amerikai viszony esetén. A 32 éves, 206 centiméteres sportoló sorsa így egy nagyobb játszma része lehet.

 Kirill Kudryavtsev / AFP
Brittney Grinert vezetik a Himki város bíróságán tartandó meghallgatásra 2022. június 26-án – Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

Moszkvának ugyanis komoly presztízsveszteség volt, hogy Thaiföldön nem tudta elérni But kiadatását, majd az, hogy állampolgára 25 éves börtönt kapott az Egyesült Államokban. But melletti kiállását Oroszország olyan szimbolikus gesztussal is jelezte, mint tavaly, amikor

a Vlagyimir Putyin által életre hívott konzultatív testület, a Társadalmi Kamara (OP) épületében kiállítást rendeztek Viktor But börtönben rajzolt képeiből.

Most viszont gyakorlati segítséget is nyújthat Butnak, és mutathatja, hogy Washington kénytelen vele alkudozni: ehhez jöhet jól Griner és Whelan. Más kérdés, hogy 2008-tól számítva 14 év fogság után mennyi kapcsolata lehet még Butnak és mennyit tudhatnak meg tőle az amerikaiak, ezért Washington számára személye már esetleg kevésbé értékes, mint amennyire fontos lenne Whelan és Griner hazahozatala.

A parókás gyilkost is kéri Moszkva

Moszkva azonban, talán épp ezért nem érné be egy hazaengedett orosszal. A CNN úgy tudja, hogy Oroszország Vagyim Kraszikov titkosügynököt is kérné a két amerikaiért cserébe.

Kraszikov 2019-ben lőtte le Berlinben Zelimhan Hangosvilit. Az akkor negyvenéves, csecsen származású grúziai férfi szolgált a második csecsen háborúban – ez 1999-ben indult az azóta is sok megválaszolatlan kérdést adó oroszországi házrobbantások után –, és a 2008-as dél-oszétiai grúz–orosz harcokban.

Kraszikov a nyílt utcán lőtte le Hangosvilit. A helyszínről elmenekült ugyan, de nem sokkal messzebb két fiatal gyanúsnak találta a parókájától megszabaduló, biciklijét a folyóba dobó férfit, akire kihívták a rendőröket. Elfogása kevésen múlt. Kraszikov – akinek papírjai más nevére szóltak – azt állította, hogy ő egy építkezésen dolgozó vendégmunkás. Személyazonosságára azonban fény derült, a bíróság igazoltnak látta, hogy a gyilkosságot az akkor 54 éves férfi az orosz állam megbízásból követte el.

A CNN forrásai szerint az oroszok csak háttércsatornákon jelezték, hogy a volt FSZB-ezredes elengedését is el akarnák érni. Az amerikai kormány tett ugyan állítólag némi tapogatózást a németek felé az ügyben, de John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora a CNN-nek azzal reagált, hogy ez a felvetés csak arra szolgál, hogy az oroszok ne fogadják el azt a komoly ajánlatot, amit az Egyesült Államok tett (Butot név szerint nem nevezte ő sem meg).

 Berlin Polizei
Vagyim Kraszikov letartóztatási fotója – Forrás: Berlin Polizei

Az orosz külügyminisztérium Lavrov és Blinken pénteki telefonbeszélgetése után annyit jegyzett meg, hogy az orosz külügyminiszter azt javasolta, hogy térjenek vissza a „csendes diplomáciához” az esetleges fogolycsere esetében, elkerülve a spekulációkat. A CNN-nek több forrás is azt mondta, hogy ha Kraszikov nem is merül fel majd komolyan,

az oroszok feltehetően két fogoly elengedését kérik majd Grinerért és Whelanért cserébe.

But mellett orosz kormányzati tisztviselők még Roman Szeleznyov, az Egyesült Államokban 27 évre ítélt orosz hekker nevét dobták be az elmúlt hetekben.

Orosz elítéltekért adtak álamerikaiakat

Ha visszanézünk, akkor eddig a leglátványosabb cseremegállapodás 2010-ben volt az amerikaiak és az oroszok között, igaz, abban nem is volt érintett amerikai állampolgár.

Akkor Anna Chapman orosz kém, valamint több olyan alvó ügynök bukott le, aki hamis személyazonossággal, családi fedőélettel élt az Egyesült Államokban. A tíz, valójában orosz állampolgárt – akiknek többsége azonban szinte soha nem élt Oroszországban – az Egyesült Államok négy, Oroszországban hazaárulásért elítélt orosz elengedéséért cserébe adta át Moszkvának. Igor Szutyagin történész, elemző, Alekszandr Zaporozsszkij egykori orosz hírszerző, Gennagyij Vaszilenko a KGB egykori munkatársa mellett ott volt az elengedettek között az elhárítás (GRU) egykori ezredese, Szergej Szkripal. Ő az a férfi, akit Angliában két orosz titkosügynök novicsokkal akart megmérgezni. A szer hatását Szkripal és lánya is túlélte, jelenlegi tartózkodási helyük védelmük érdekében nem nyilvános.

Oszd meg ezt a cikket!