Ami egykor a felemelkedés eszközének számított, ma már nők és lányok milliói számára a félelem forrásává vált.
Az ENSZ nőkkel foglalkozó szervezete, az UN Women riadóztat: a mesterséges intelligencia (MI) és az anonimitás táplálja a nők elleni online erőszak soha nem látott mértékű elszabadulását, miközben döbbenetes 1,8 milliárd nő és lány még mindig jogi védelem nélkül áll az online zaklatással és a technológia által segített visszaélések egyéb formáival szemben.
A szervezet a héten kezdődő „16 napos aktivista kampány” keretében szólal meg, sürgős fellépést sürgetve az egekbe szökő digitális erőszak ellen. A digitális tér mára a nemi egyenlőségért vívott küzdelem frontvonalává vált, ahol az országok kevesebb mint 40 százalékának van kiberzaklatással vagy kiberstalkinggal foglalkozó törvénye, így az elkövetők nagyrészt büntetlenül maradnak, az áldozatok pedig igazságszolgáltatás nélkül.
Ami online kezdődik, az nem marad online
„Ami online kezdődik, az nem marad online. A digitális visszaélések átgyűrűznek a valós életbe, félelmet terjesztenek, elnémítják a hangokat, és a legrosszabb esetekben fizikai erőszakhoz és nőgyilkossághoz vezetnek” – jelentette ki Sima Bahous, az UN Women ügyvezető igazgatója. Hozzátette, „elfogadhatatlan”, hogy a gyenge jogi védelem továbbra is nők és lányok millióit teszi kiszolgáltatottá, miközben az elkövetők büntetlenül cselekszenek. A jogszabályoknak fejlődniük kell a technológiával együtt, hogy az igazságszolgáltatás online és offline is védje a nőket.
Női vezetők, újságírók, aktivisták és közéleti személyiségek kíméletlen, nemi alapú dezinformációs kampányok, deepfake támadások és összehangolt zaklatási akciók célpontjai, amelyek célja elhallgattatásuk, megszégyenítésük és a közéletből való kiszorításuk. Az újságírónők egynegyede jelentett már online halálos fenyegetést.
Az MI hajtja a digitális visszaélések új hullámát
A mesterséges intelligencia térnyerése drámaian felerősítette a digitális visszaéléseket, gyorsabbá, célzottabbá és nehezebben észrevehetővé téve azokat. Egy globális felmérés szerint a nők 38 százaléka tapasztalt már online erőszakot, és 85 százalékuk volt szemtanúja.
Az MI-alapú deepfake technológiát hatalmas mértékben fegyverként használják: az online deepfake-ek akár 95 százaléka nem konszenzuális, pornográf tartalmú kép, és az érintettek 99 százaléka nő. Ráadásul sok deepfake eszközt férfi csapatok fejlesztettek ki, és nem is tervezték úgy, hogy férfiak képein működjenek, ami aláhúzza a technológia nemi alapú természetét.
Laura Bates aktivista óva int a kár minimalizálásától: „Az online-offline megosztottság illúzió. Amikor egy családon belüli erőszak elkövetője online eszközökkel követi vagy zaklatja az áldozatot, amikor a visszaélő pornográf deepfake-ek miatt az áldozat elveszíti állását vagy gyermekeihez való hozzáférését, amikor egy fiatal nő online zaklatása offline megszégyenítéshez és iskolaváltoztatáshoz vezet – ezek csak néhány példa arra, milyen könnyen és veszélyesen átszivárog a digitális visszaélés a valós életbe.”
A jogalkotás lemaradásban
Bár folyamatban van a jogalkotás – mint például az Egyesült Királyság online biztonsági törvénye, Mexikó Ley Olimpia törvénye, Ausztrália online biztonsági törvénye és az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye –, a változás lassú. 2025-re 117 ország számol be a digitális erőszak kezelésére irányuló erőfeszítésekről, de a haladás töredezett, és a szabályozás gyakran lemarad a technológiai fejlődés mögött.
Az MI- és technológiai politikai szakértők erősebb globális együttműködést és hatékonyabb törvényeket sürgetnek az MI-vezérelt digitális visszaélések kezelésére.
Megelőzés a büntetésen túl
Az UN Women hangsúlyozza, hogy a megelőzésnek túl kell mutatnia a büntetésen. Felszólítja a technológiai vállalatokat, hogy vegyenek fel több nőt a fejlesztői csapatokba, építsenek biztonságosabb platformokat, gyorsan távolítsák el a káros tartalmakat, és építsék be az elszámoltathatóságot az MI tervezésébe. A szervezet továbbá a digitális írástudásba való beruházást, különösen a fiatalok körében, valamint a mérgező online közösségeket, köztük a növekvő „manoszférát” megkérdőjelező kultúraváltó programokat szorgalmazza.
„A technológia az egyenlőség ereje lehet – de csak akkor, ha mi így építjük fel” – tette hozzá Bahous.
Csatlakozzon Ön is a #NoExcuse kampányhoz november 25. és december 10. között, hogy többet tudjon meg a nők és lányok elleni digitális visszaélésekről, és tegyen lépéseket annak megállítása érdekében.
Forrás: news.un.org