Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) friss jelentése megkongatta a vészharangot: az egészségügyi mesterséges intelligencia (MI) soha nem látott ütemben terjed, ám az alapvető jogi védőhálók, amelyek a betegeket és az egészségügyi dolgozókat óvnák, kritikusan hiányoznak.
A helyzet jogi bizonytalanságot és súlyos kockázatokat rejt, amelyek alááshatják a forradalmi technológia ígéreteit.
A WHO európai irodájának mélyreható elemzése rámutat, hogy bár az MI már most is forradalmasítja az ellátást – a betegségek felismerésétől az adminisztratív terhek csökkentésén át a betegkommunikációig –, a jogi és etikai keretek messze elmaradnak a technológiai fejlődés mögött.
Forradalom és bizonytalanság kéz a kézben
Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója határozottan fogalmazott: „Tiszta stratégiák, adatvédelmi szabályok, jogi korlátok és az MI-ismeretekbe való befektetés nélkül fennáll a kockázata, hogy az egyenlőtlenségeket mélyítjük ahelyett, hogy csökkentenénk azokat.” Az MI átalakítja az ellátás módját, az adatok értelmezését és az erőforrások elosztását, de a jelenlegi szabályozási környezet a káosz felé sodorhatja a rendszert.
Az 53 európai országból 50 részvételével készült felmérés megdöbbentő adatokat tárt fel:
86 százalék (43 ország) a jogi bizonytalanságot jelölte meg az MI bevezetésének legfőbb akadályaként.
78 százalék (39 ország) a pénzügyi megfizethetőséget tartja problémának.
Kevesebb mint 10 százalék rendelkezik felelősségi sztenderdekkel az egészségügyi MI esetében, ami létfontosságú annak meghatározásában, ki felelős, ha egy MI-rendszer hibázik vagy kárt okoz.
Már a küszöbön a forradalom, de hiányzik a fék
A jelentés kiemeli, hogy a régióban szinte minden ország felismeri az MI átalakító potenciálját – a diagnosztikától a betegségfelügyeleten át a személyre szabott orvoslásig –, mégis csupán négy ország rendelkezik dedikált nemzeti stratégiával, és további hét dolgozik egy ilyen kidolgozásán.
Vannak azonban pozitív példák is:
Észtország egységes platformon köti össze az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat, biztosítási adatokat és népességi adatbázisokat az MI-eszközök támogatására.
Finnország az egészségügyi dolgozók MI-képzésébe fektet be.
Spanyolország pedig az elsődleges egészségügyi ellátásban teszteli az MI-t a korai betegségfelismerésre.
Az emberek maradjanak a középpontban!
A WHO sürgeti az országokat, hogy olyan MI-stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek összhangban vannak a közegészségügyi célokkal. Emellett kulcsfontosságú az MI-re felkészült munkaerőbe való befektetés, a jogi és etikai védőhálók megerősítése, a nyilvánosság bevonása és a határokon átnyúló adatkezelés javítása.
„Az MI az egészségügy forradalmasításának küszöbén áll, de ígéretét csak akkor tudja beteljesíteni, ha az emberek és a betegek minden döntés középpontjában maradnak” – hangsúlyozta Dr. Kluge. „A mostani döntéseink fogják meghatározni, hogy az MI felhatalmazza-e a betegeket és az egészségügyi dolgozókat, vagy hátrahagyja őket.”
A jelentés egyértelmű üzenete: a technológia előnyei csak akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha sürgősen stabil jogi és etikai alapokra helyezzük az egészségügyi mesterséges intelligencia alkalmazását. Enélkül a digitális forradalom könnyen ellenőrizhetetlen kockázatokat és mélyülő társadalmi szakadékokat hozhat magával.
Forrás: news.un.org