A Telexnek adott interjújában a képviselő arról beszélt, hogy az Európai Bizottság júliusban bemutatott, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetési javaslata mindent alárendelne a hadi kiadásoknak, Ukrajna támogatásának és a bővítéspolitikának, miközben soha nem látott mértékben vágnák meg az agrártámogatásokat.
Pénzügyi Manőverek a Nyári Szünet Előtt: Vágás a Közös Agrárpolitikában
Dömötör Csaba kritizálta a javaslat bemutatásának időzítését is, amelyet a nyári szünet előtti utolsó EP-ülésnapon, „nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy már ne lehessen róla érdemben vitatkozni,” tettek közzé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszédei már korábban is jelezték a hadviselési kötelezettségek prioritását.
A fideszes politikus szerint az európai gazdaság stagnálása miatt a megnövekedett hadi és egyéb kiadásokhoz szükséges forrásokat csak a már meglévő programok rovására tudják előteremteni. Ennek jegyében a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat is csökkentenék, utóbbit drámai, 20 százalékos mértékben. Ez lenne az 1960-as években létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) történetének legnagyobb leépítése. A helyzetet súlyosbítja, hogy a járvány idején felvett közös hitel törlesztőrészleteit „elképesztően félreszámolták,” és kétszer akkorára nőttek, mint amivel eredetileg terveztek, ezeket is a meglévő programok rovására próbálják finanszírozni. Bár az összköltségvetés enyhén növekedne, a „párszázalékos növekmény” messze nem fedezné a hadi kiadásokat, így az átcsoportosítás nagyságrendje sokkal jelentősebb.
„Politikai Üveggyöngy” a Gazdáknak: Nincs Új Pénz, Csak Illúzió
A KAP tervezetében vitatott pont az agrártámogatások húsz százalékos csökkentése. Erre az Európai Bizottság azt állítja, hogy megoldást jelent, ha egy új, egységes támogatási alapban 10 százalékot biztosítanak „vidéki célokra”. Dömötör Csaba azonban „politikai üveggyöngynek” nevezi ezt az ígéretet, mely „nem old meg semmit.” Kiemelte: „ebben egyetlen eurócent új forrás sincs. Ugyanis hiába a 10 százalékos felcímkézés, az agrárkassza teljes összege ettől még 20 százalékkal csökken.” Ráadásul a „vidéki cél” megfogalmazás rendkívül általános, jóval tágabban értelmezhető, mint az eddigi, célzott agrártámogatások köre.
A képviselő szerint ez a „félrevezető bábszínház” mögött ugyanazok a nagykoalíciós frakciók állnak, amelyek a megszorító terveket is kidolgozták, és Ursula von der Leyent is megerősítették pozíciójában. Az Európai Bizottság elnöke és az agrárbiztos is az Európai Néppártból érkezik, így „ezt a tervet tehát a Tisza-féle Európai Néppárt hozta össze.” Dömötör megemlítette, hogy Magyar Péter a magyar nyilvánosságban korábban tagadta az agrár-megszorító költségvetési tervek létezését, „hazugságnak” nevezte azokat.
Drasztikus Vágás Jönne a Magyar Gazdáknál: 21 Százalékos Csökkenés
A magyar agrárszektor számára különösen súlyos következményekkel járhat a javaslat. A Magyarországnak járó nemzeti agrárboríték esetében Dömötör Csaba 21 százalékos csökkenéssel számol. Ezt a képviselő azzal a pontatlan adatfelhasználással magyarázta, hogy a bizottsági kimutatások nem azonos időtartamokat hasonlítanak össze, és nem számolnak bele minden támogatást. Míg az előző, ötéves időszakra 8,4 milliárd euró érkezett (az I. és II. pillért is beleszámítva), a következő hét évre változatlan szabályok és arányok mellett közel 12 milliárd euró járna. Ehelyett a tervezet mindössze valamivel több mint 9 milliárdot irányoz elő, ami valóban 21 százalékos csökkenést jelent.
Élelmiszerbiztonság és Az Ukrán Áradat: Veszélyben a Hazai Termelők
A költségvetési vágásokon túl Dömötör Csaba súlyos aggodalmakat fogalmazott meg az élelmiszerbiztonsággal és a piacvédelmi intézkedések lazításával kapcsolatban. Szerinte, ha leépítik a Közös Agrárpolitikát, az élelmiszer drágulhat, a külső kitettség nőhet, és egészségügyi kockázatokkal is számolni kell. Ezt tetézi az uniós piacok megnyitása harmadik országok termelői előtt, amiről a Mercosur és az EU-Ukrajna megállapodások szólnak. Az ukrajnai szabályozások sokkal lazábbak: „közel 70 olyan vegyi anyagot használnak, amelyet az EU-ban rég betiltottak, egészségkárosító tulajdonságaik miatt.”
A 2022-es importliberalizáció már most is jelentős károkat okozott, amikor az eredetileg Afrikába szánt ukrán gabona elárasztotta a keleti tagországokat, lenyomva a felvásárlási árakat és jövedelmi károkat okozva. A magyar és lengyel kormány kénytelen volt betiltani az importot, de a most október végén életbe lépő EU-Ukrajna megállapodással ezt a jogot is elvennék. Már kilátásba is helyezték, hogy kötelezettségszegési eljárást indítanak.
A Számok Riasztóak: Méz, Tojás, Búza – Százszázalékos Importnövekedés Fenyeget!
A konkrét számok riasztóak: Dömötör Csaba szerint 30 százalékkal több ukrán búzát és 54 százalékkal több kukoricát lehetne vámmentesen behozni. A méz- és tojáságazatnál a helyzet különösen súlyos: a méz esetében 483 százalékos, a tojásnál pedig több száz százalékos emelésekről van szó. „Ha ezt végrehajtják, az teljesen tönkre teheti ezeket az ágazatokat” – figyelmeztetett a képviselő.
Kiemelte, hogy az „ukrán mezőgazdaság” említésekor nem feltörekvő kisgazdákra kell gondolni, hanem „sokszor nemzetközi nagyvállalatok tulajdonában lévő gigacégekre,” amelyek akár 300-500 ezer hektáron gazdálkodnak. Ezzel szemben az Európai Bizottság a tagországokban már 150 hektár körüli birtokméretnél csökkentené a területalapú támogatásokat, mondván, azok „nagyok.” Ez a kettős mérce Dömötör szerint „egy hivatkozási alap a támogatások általános csökkentésére,” és nem a valós birtokméret-szabályozás. Magyarországon egyébként az átlagos birtokméret kisebb, mint számos nyugati tagállamban, és a magyar kormány aktívan támogatja a kisebb birtokokat és a fiatal gazdákat.
A Politikai Harc Csak Most Kezdődik: A Kormányok Kezében a Sorsdöntő Döntés
Bár az Európai Parlamentben a „néppárti-baloldali nagykoalíció” már beállt a költségvetési átalakítások mögé, Dömötör Csaba szerint a „politikai csata még csak most kezdődött.” A Patrióta frakció minden eszközzel ellenzi a megszorításokat, és reménykedik abban, hogy a Tanácsban, azaz a tagállami kormányok szintjén még van lehetőség a tervek módosítására. Erre szerinte jó okuk is van, hiszen a megszorításokon túl a tagállami jogköröket is jelentősen megnyirbálnák.
A képviselő utalt a gazdatüntetésekre is, melyek közül december 18-án lesz a negyedik, ezzel is aláhúzva a gazdatársadalom növekvő elégedetlenségét és a helyzet súlyosságát. A jövő évi költségvetés nem csupán számokról szól, hanem az európai élelmiszerbiztonság, a vidéki életforma és a tagállami szuverenitás jövőjéről is.
Forrás: telex.hu
