DAEO FMMost szól:

Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem csökkentjük a kibocsátást

A világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a század végére.

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.

Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, kombinálva azonban megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni

– írja Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

Az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.

Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek, az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők.

A közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő. 1950–1979 és 1984–2013 időszakok összehasonlítása alapján

a forró és száraz események száma megnövekedett Európában, és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979–2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása, ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.

A szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett.

(Forrás: Másfélfok.hu. Nyitókép: ég a kiszáradt mező a németországi Hedersleben közelében 2022. augusztus 3án, fotó: Klaus-Dietmar Gabbert/Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Oszd meg ezt a cikket!