DAEO FMMost szól:

Épüljön-e luxushotel hazánk páratlanul értékes tópartján? Vasárnap eldőlhet a tatai Öreg-tó sorsa

A tatai Öreg-tó az ország legrégebbi halastava, egyben a város szimbóluma, amely egy sokak szívében kiemelten fontos helyet betöltő, Európa-szerte ritkaságszámba menő, védendő érték. Hogy hogyan alakul a környezete a közeljövőben, az most vasárnap dőlhet el a népszavazáson, amely a tó partjára tervezett luxusszálloda építésének megakadályozását hivatott elérni. 

A tervezett beruházás 2020 tavasza óta borzolja a kedélyeket, a helyiek összefogtak, szakértői és városvédő csoportok alakultak. Időt és energiát nem sajnáló civilek lakossági fórumokat tartottak, tájékoztató kampányokat folytattak, népszavazási kezdeményezést indítottak, és bár a szükséges mennyiségű aláírás összegyűlt, a járvány miatti vészhelyzet megakasztotta a folyamatot. Közel kétéves várakozás után viszont a tataiak most végre az urnáknál is kinyilváníthatják véleményüket a hotel építésének ügyében. 

Tata büszkesége, az Öreg-tó

2022 nyarán mindenki a saját bőrén is tapasztalhatja, hogy a környezet- és természetvédelem nem úri hóbort, hanem mindannyiunk közös érdeke. Az elviselhetetlenség határát súroló hőhullámok, a természetes vizeket elapasztó, a termést és az ivóvízellátást is fenyegető aszály talán minden eddiginél jobban a természeti kincsek védelmére irányítja a közfigyelmet. Vitán felül áll, hogy napjainkban szerencsésnek érezheti magát az az ember, aki a lakóhelye közelében összefüggő zöldterületet, parkot, erdőt tudhat, ami egy kis időre kiragadja a város forgatagából és a forróságtól izzó betonrengetegből. Nem csoda, hogy a helyi közösségek szinte mindenhol körmük szakadtáig védelmeznék a beépítéstől a parkokat, tópartokat. Sajnálatos tendencia, hogy általában ők maradnak alul. 

Tata legfőbb kincse a város közepén elhelyezkedő Öreg-tó, amely a helyiek és a turisták körében is népszerű, a szabadban történő kikapcsolódást, rekreációt szolgáló úti cél. Mintegy háromnegyed részben öleli körbe a város, déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. Már az 1700-as évektől halastóként üzemelt.

Körülötte olyan fontos kulturális és történelmi jelentőségű műemlékek állnak, mint az ikonikus, Luxemburgi Zsigmond építtette tatai vár, mellette a 18. században épült Esterházy-kastély, a Fellner Jakab tervei alapján készült vízi vágóhíd vagy a Feszty-villa, amelyben Gárdonyi Géza és Jókai Mór is vendégeskedett. Az Öreg-tó és környezete egyedülálló módon őrzi a korábbi századok hangulatát, komplex egységként értelmezendő, amelyhez csak kellő óvatossággal és a megóvás szándékával szabadna hozzányúlni. 

Az épített környezeten túl a természeti értéke is felbecsülhetetlen. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának és a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. Az egész kontinensen ez az egyetlen olyan helyszín, ahol a kifejezetten félénk vadludak egy városon belül található tavon telelnek. A Skandináviából és Szibériából érkező madarak első csapatai szeptember végén, október elején jelennek meg, majd márciusban indulnak vissza távoli fészkelőterületeikre. A lenyűgöző madárvonulás évről évre látogatók ezreit vonzza a városba.

Többek között ezeket az értékeket veszélyezteti a városvédő civilek és szakemberek szerint az Öreg-tó partjára tervezett luxushotel. 

A civilek tiltakoznak a szálloda ellen

2020 tavasza óta foglalkoztatja a közvéleményt a hír, miszerint az Avalon-csoport ötcsillagos szállodát építene a tatai Öreg-tó partján. A tervek már az év elején is nyilvánosak voltak, ám ekkor még a város csupán egy opció volt a felmerülő helyszínek közül, nem sokkal később viszont már végleges helyszínként szerepelt. A beruházó ráadásul a tó környezetének egy különösen ikonikus pontját szemelte ki, az egykori Esterházy lovarda telkét a nyugati oldalon.

A lovarda az Esterházy család által a kastély körül kialakított festői kert részét képezte. Az 50 méter hosszú műemlék épület fontos eleme az Öreg-tó környékének, még ha nem is bontanák le, egy nagyobb, többszintes, a tervek szerint 120 szobás épület jelentősen megváltoztatná a helyszín arculatát - és ez még akkor is igaz, ha időközben a tiltakozás hatására módosítottak a látványterveken, zöldebbé, látszólag a tájba simulóbbá tették azokat. A szállodába érkező vendégek valószínűleg szintén környezetterhelést jelentenének. 

Aggódásra ad okot a luxusszálloda fény- és zajterhelése is, amely a vadludak nyugalmát és így a tatai madárvonulás egyedülálló jelenségét is veszélyeztetheti a szakemberek szerint. 

Az aggályokat az Avalon által a VÁTI Kft.-nél megrendelt részletes telepítési tanulmányterv sem söpörte el, a MAG - Miénk a Grund Városvédő Egyesület szakértői részletes elemzésekben reagáltak a kérdéses pontokra, egyebek mellett a műemlékvédelem, a természet- és környezetvédelem témaköre felől közelítve. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A projekt támogatói ellenben többek között azzal érvelnek, hogy a szálloda jelentős adóbevételt hozna, illetve munkahelyeket is teremtene. 

A civilek 7000 aláírást gyűjtöttek össze, az általuk kezdeményezett, korábban a járványhelyzet miatt elhalasztott népszavazást július 31-ére tűzte ki a választási bizottság. A háromkérdéses referendum akkor lesz érvényes, ha azon a választók több mint a fele, mintegy 10 ezer fő szavaz. A kérdéseknél pedig az érvényes szavazatok több mint felének azonossága szükséges. Amennyiben a népszavazás eredményes, a képviselő-testület egy évig nem hozhat a szavazással ellentétes döntést.

Hajdanán gyönyörű, ma elhagyatott magyar kastélyok

A régi időkben a nemesi származású, tehetősebb urak és hölgyek kúriákat, kastélyokat építtettek Magyarország-szerte, amiknek egy része ma már csak letűnt korok maradványaiként áll.

(Kiemelt kép: MTI/Molnár-Bernáth László. Képek: Getty Images Hungary, MTI/Bodnár Boglárka.)

Oszd meg ezt a cikket!