DAEO FMMost szól:

Ezért jó valójában, ha rosszat álmodsz: a pszichológus szerint sokat segít

Félelmetes menekülés, szellemek, megszégyenülés, szakítás, halál - rengetegféle rossz álom van, de egy mindben közös: senki sem szeret velük találkozni.

Pedig a rossz álom Mark Travers pszichológus szerint nem jelent feltétlenül rosszat. Ezt az állítását egy kutatásra alapozza, amelyet a Dreaming tudományos szakfolyóiratban jelentettek meg.

Miért jó rosszat álmodni?

Ahogy a pszichológus írja, a kutatásból kiderül, hogy az álmoknak, beleértve a jó és rossz álmokat is, fontos szerepe van az ébrenlétünk során is. Olivia Kuhn, a kutatás egyik vezetője szerint az, ahogyan az ember megtapasztalja az egyes álmok érzelmi tónusait, befolyásolja, hogy hogyan éli meg pszichésen az ébrenlét közben megtapasztalt helyzeteket.

Kuhn szerint az álmoknak két kategóriája van. Vannak a kellemesek, amelyek nem kavarják fel az embert, jól ébredünk utánuk, és a nap is jobban telik, mert az ilyen álmok csökkentik a negatív érzelmek mennyiségét.

Az álmok másik csoportját a kellemetlen álmok alkotják, melyeken belül újabb két kategória létezik. Olyan álmok, amelyek csupán a történetük miatt rosszak, rossz érzéseket keltenek, és olyanok, amelyek rémálmok, és fel is riad belőlük az ember.

Kuhn ezen a ponton tovább árnyalja a rémálmok csoportját. Különböző formái közé tartoznak a poszttraumás, visszatérő és idiopátiás álmok. A poszttraumás rémálmok azok az esetek, amikor az álom traumatikus élmény után jelentkezik, például egy potenciális életveszélyes helyzetet követően, vagy ha valaki más életét fenyegető potenciális veszély szemtanúja lesz. A poszttraumás rémálmok gyakran intenzívek és nyomasztóak. A visszatérő rémálmok azok, ahol az álom tartalma az ember élete során ismétlődik. Anélkül is előfordulnak, hogy megelőzné őket egy traumatikus élmény. Végül az idiopátiás rémálmok pedig gyakran félelemmel, agresszióval és halállal kapcsolatos tartalmúak, és akkor merülnek fel, ha az ember életében sok a feszültség.

Kuhn és kutatótársai főleg a rémálmokra koncentráltak a kutatásukban. Azt találták, hogy az idiopátiás rémálmok reggeli emléke a negatív érzelmek csökkenését eredményezte aznap. Összehasonlításképpen, a rossz álmok és az idiopátiás rémálmok kombinációjának reggeli emlékei egy éjszakán belül a negatív érzelmek növekedését eredményezték az adott napon.

Ez azt jelenti, hogy bár a rossz álmokra rossz dologként tekintünk, valójában van céljuk, és ha jól kezeljük őket, akkor hasznosak is.

- A különböző rossz álmok más-más módon hatnak ránk érzelmileg,  mert az a céljuk, hogy a különböző kimenetelekre hívják fel a figyelmünket - mondja Kuhn.

Úgy magyarázza, hogy a rossz álmok és rémálmok ráfókuszálják a figyelmünket arra, hogyan fogjuk megélni a következő napunkat. Ha az álmok stresszt jeleznek, akkor az ember késztetést érezhet arra, hogy feloldja vagy megossza például egy pszichoterapeutával, vajon mi járul hozzá a megnövekedett stresszhez. Így az feldolgozható és elengedhető lehet.

A rémálmok tehát két okból segítenek abban, hogy jobban legyünk másnap. Egyfelől lehetőséget adnak összehasonlítani az álomban történteket a valósággal. A rossz álomhoz képest a valóság sokkal jobbnak érződik. Másfelől a rémálmot követő reggel elérkeztével a nyugalom is elérkezik, ami segít elengedni a negatív érzelmeket.

Noha a rémálmoknak van pozitív hatása, abban az esetben, ha valakinek visszatérő rémálmai vannak, amiktől nem képes kipihenni magát, fontos pszichoterapeutához fordulni. Az is sokat segít, ha valaki álomnaplót vezet, hiszen így akár új véget is írhat az álom történetének. Ezzel megszűnhet az eredeti kellemetlen álom, és valami új, jobb veheti át a helyét.

Mit jelent, ha elhunyt ismerőssel álmodik valaki?

Megrázó, akár meg is könnyezi az ember, ha elhunyt szerettével álmodik. Miért jó és fontos, ha ilyen történik? Korábbi cikkünk erről szólt.

(Képek: Getty Images.)

Oszd meg ezt a cikket!