A fegyvernyugvás törékeny ígérete ellenére megdöbbentő adatok láttak napvilágot Gázából.
Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF jelentése szerint átlagosan két gyermek veszíti életét naponta a tűzszünet kezdete óta, izraeli erőknek tulajdonított légicsapások és támadások következtében. A sokat próbált enklávéban továbbra is halál és sérülések tizedelik a lakosságot, minden korosztályban, miközben a humanitárius válság mélyül.
Ricardo Pires, az UNICEF szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy október 11-e, a harci cselekmények szüneteltetésének első teljes napja óta legalább 67 gyermek esett áldozatául „konfliktussal kapcsolatos incidensekben”. Kiemelte, hogy „csak egy harcoló fél rendelkezik légicsapások végrehajtásához szükséges tűzerővel Gázában.” Példaként említette, hogy tegnap reggel egy csecsemő lány halt meg Khan Younisban egy légicsapásban, míg az azt megelőző napon hét gyermek vesztette életét Gáza városában és a déli régióban.
Halálos áldozatok és súlyos sérülések a „békés” időszakban
A Gázai Egészségügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint a tűzszünet kezdete óta 280 gázai vesztette életét és 672-en sérültek meg, emellett 571 holttestet emeltek ki a romok alól. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű civil szervezet arról számolt be, hogy egy kilencéves kislányt arccsont sérülésekkel kezelnek, miután szerdán drónokból érkező lövéseket jelentettek. A humanitárius szervezetek aggodalmát Dr. Rik Peeperkorn, a WHO veterán munkatársa is megerősítette, hozzátéve, hogy „bár van tűzszünet, az emberek továbbra is meghalnak.” Fontos kontextus, hogy a háború a Hamász vezette izraeli terrortámadások után robbant ki.
Éhezés és reménytelen egészségügy: A gázaiak mindennapos küzdelme
Az ENSZ segélyszervezetei, köztük a Világélelmezési Program (WFP) folyamatosan igyekeznek növelni a gázaiakhoz való hozzáférést, beleértve a több százezer kitelepített és rendkívül sebezhető családot. Jelenleg naponta mintegy 100 teherautóval szállítanak segélyeket az enklávéba, ami a napi cél kétharmada – „egy lépés a jó irányba” – mondta Abeer Etefa, a WFP szóvivője. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kereskedelmi szállítmányok jelentős része napokig vesztegel a határátkelőknél, így nagy a romlás veszélye.
A WFP munkatársa, Martin Penner a helyszínről drámai képet festett: „Egy nő elmondta nekünk, hogy az egész teste másfajta ételekért kiált, mint a konzervek és a szárazadagok, amelyeken az emberek már két éve élnek.” Bár a piacok újra megnyíltak, az árak elérhetetlenek: egy csirke 25, egy kiló hús 20 dollárba kerül. Egy anya a gyerekét sem vitte piacra, „hogy ne lássa az összes elérhető ételt… Ha a piac közelébe mennek, azt mondja nekik, takarják el a szemüket. Egy másik nő ugyanabban a városban egy almát vásárol, és négy gyermeke között osztja fel.”
Eközben a Gázai övezet egészségügyi ellátása összeomlott és elégtelen a trauma áldozatainak, valamint a speciális ellátásra szorulóknak. „Gáza orvosai olyan gyermekekről beszélnek, akiket tudnának menteni, de nem tudnak” – mondta Pires. Felsorolt égési sérülteket, szilánkoktól sebesülteket, gerinc- és agysérülteket, rákos gyermekeket, akik hónapok óta nem kaptak kezelést, koraszülötteket, akik intenzív ellátást igényelnek, és olyan gyermekeket, akiknek olyan műtétekre van szükségük, melyeket ma egyszerűen nem lehet elvégezni Gázában. Körülbelül 4000 gyermek vár evakuálásra, köztük a két éves Omyma, akinek veleszületett szívproblémája van, amelyet Gáza orvosai nem tudnak kezelni, és sürgős műtétre van szüksége az életmentéshez.
Az ENSZ ügynökségei továbbra is azon dolgoznak, hogy a tűzszünet ellenére is dúló pusztítás közepette eljussanak a legsebezhetőbb közösségekhez, remélve, hogy enyhíteni tudják a Gázában élők elviselhetetlen szenvedését.
Forrás: news.un.org