DAEO FMMost szól:

Hitler megvakult, és a hangját is elvesztette a mustárgáztól: a Führer mint I. világháborús katona

Adolf Hitler (1889-1945) neve senki számára sem ismeretlen: a kegyetlenkedéseiről, eszement döntéseiről, tömeggyilkos intézkedéseiről hírhedt náci vezető, a 20. század legszörnyűbb politikai alakja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, kancellár, majd diktátor volt.

Bár azt gyakran hallani fiatal koráról, hogy lentről indult, és fillérekből tengődő amatőr festőként kezdte az életét, az a tény nem mindenki számára ismert, hogy katonaként harcolt az első világháborúban.

Hitler mint első világháborús katona

Hitler 1907 óta élt szegénységben Bécsben, amikor 1913 májusában hozzájutott apja birtokának utolsó részéhez, és Münchenbe költözött, ahol tovább hódolt korábbi hobbijának, és képek festésével kezdett pénzt keresni. Zömében tájképeket készített, azokat is általában képeslapokról másolta.

Egyesek szerint meglehet, hogy a majdani Führer nem a birtok miatt ment Münchenbe, hanem csupán azért hagyta el Bécset, hogy elkerülhesse a besorozást az osztrák seregbe. A bajor rendőrség viszont visszaküldte Salzburgba, hogy besorozzák. Amikor azonban sor került a katonai besorozással járó orvosi vizsgálatra 1914. február 5-én, az akkor 25 éves Hitler nem felelt meg. Hamarosan visszament Münchenbe. Érdekes, hogy később mégis katona lett.

GettyImages-3289906
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Amikor ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom belépett az első világháborúba, Hitler engedélyt kért, hogy a bajor hadseregben szolgálhasson. Az engedélyt két okból sem kellett volna megkapnia: egyrészt állampolgársága miatt, másrészt mert a korábbi vizsgálaton megbukott. Végül mégis hozzájutott, amit Hitler később azzal magyarázott, hogy csakis a kormány tévedése miatt kerülhetett a bajor seregbe. A hatóság mindeközben azt mondta, hogy Hitler állampolgárságának ügye nem is került szóba, amikor besorozták, így történhetett, hogy hiba csúszott az adminisztrációba.

GettyImages-541076503
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Hitlernek a hadseregben tovább erősödtek német nacionalista eszméi. Az első világháború alatt Franciaországban és Belgiumban, a 16-os bajor tartalék gyalogezredben szolgált. Gyalogos volt az 1. században az első ypres-i csata idején is, ahol a 250 fős csapat 42 főre csökkent. Ez arra késztethette Hitlert, hogy a háború hátralévő éveiben a háttérbe vonuljon. Közlegényből tizedessé léptették elő, és ezredfutárnak nevezték ki.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hitler ebben az időben maga mellé fogadott egy kutyát, Fuchslt, ami annyit tesz, Kis Róka. Sok trükköt tanított neki, tökéletes cirkuszi kutyának titulálta az ebet. A Führer híresen nagy kutyaimádó volt, bármilyen furcsa ellentmondást is képez ez a tulajdonsága az elborult elméjével. Jóllehet, az állatok feletti uralkodó szerepet is élvezhette. A kutyát - és vele együtt a portfóliójába rendezett pár rajzát és festményét is - akkor lopták el, amikor 1917-ben Németország határához, Észak-Franciaországba irányították át. Ezután lehetőséget kapott egy időre eltávozni. Berlinbe utazott vendégségbe.

Hitler sérülései a háborúban

Hitler többször is a front közelébe került, így Ypres, Somme, Arras és Fromelles területén is, ám mindig inkább a háttérben tevékenykedett. A háború alatt két súlyos sérülést szenvedett. Az első a somme-i csatában történt 1916. októberében, amikor repeszek sebesítették meg a lábát, és bár könyörgött, hogy ne küldjék be, két hónapot töltött egy brandenburgi Vöröskereszt-kórházban. 1917-ben tért vissza a háborúba, miután írt egy kérvényező levelet Hauptmann Fritz Wiedemann parancsnoknak. Arra hivatkozott, hogy nem tudja elviselni, hogy katonatársai Münchenben harcolnak, ő pedig nem. Két évvel később, 1918. október 13-án egy brit mustárgáztámadás következtében Hitler átmenetileg megvakult, és a hangját is elvesztette. Pomerániában ápolták, majd november 21-én mehetett vissza Münchenbe a 2. gyalogezred 1. pótzászlóalj 7. századába. Decemberben visszahelyezték egy traunsteini hadifogolytáborba, ahol őr lett. Ott is maradt a tábor 1919. januári feloszlásáig.

GettyImages-535781339 (1)
Fotó: Photo 12 / Getty Images Hungary

A Münchenben töltött idő alatt várta az áthelyezést. München akkor a Bajor Népköztársasághoz tartozott, és nem kis káosz uralkodott a városban. Merényletek történtek politikai személyek ellen. Ebben a politikai zavarban Berlin katonaságot küldött, melyet a kommunisták "a kapitalizmus fehér gárdájának" neveztek. 1919. április 3-án Hitlert a katonai zászlóalj összekötőjévé nevezték ki. Arra biztatta egységét, hogy maradjon távol a harcoktól, és ne csatlakozzon egyik oldalhoz sem.

A Bajor Tanácsköztársaságot 1919. május 6-án verték le. Letartóztatások és kivégzések sora következett el, amikor is Hitler szovjet "radikális garázdálkodónak" minősítette az összekötőtársát, Georg Duftert. Egy másik tanúvallomása miatt kiirtották a katonaság többi tagját is, akiket azzal vádoltak, hogy a "forradalmi hevület fertőzte meg őket". Antikommunista nézeteinek köszönhetően megengedték Hitlernek, hogy egysége megszűntével, 1919. május után is a hadseregnél maradhasson. Júniusban a 2. gyalogezred leszerelési irodájában kapott munkát.

Abban az időben a német katonai parancsnokság a rendőrséggel együttműködve szigorúbb felügyelet alatt tartotta a lakosságot, hogy elkerüljék az esetleges zavargásokat.

GettyImages-463904107
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Karl Mayr a müncheni őrezred 6. zászlóaljának parancsnoka 1919. június elején beszervezte Hitlert titkos ügynöknek. Hitler lenyűgözte őt.

Hírszerző ügynökként Hitler feladata az volt, hogy beszivárogjon a Német Munkáspártba (DAP), és befolyásoljon másokat. Miközben figyelemmel kísérte a DAP tevékenységét, egyre inkább vonzódni kezdett az egyik alapító, Anton Drexler antiszemita, nacionalista, antikapitalista és antimarxista elképzeléseihez. Drexlert is lenyűgözték Hitler szónoki képességei, ezért meghívta őt, hogy csatlakozzon a DAP-hoz. Hitler 1919. szeptember 12-én így is tett.

Hitler kitüntetései

Hitlert katonaként kétszer is kitüntetésben részesítették bátorságáért. 1914-ben megkapta a Vaskereszt másodosztályát, 1918-ban pedig az első osztályú Vaskeresztet. Utóbbi kitüntetésben ritkán részesítettek tizedest. Első osztályú Vaskeresztjét a nyílt háború során végrehajtott támadás után ítélték oda, amely során a hírnökök nélkülözhetetlenek voltak. Megkapott még egyéb kitüntetéseket is, többek közt a Sebesültek Emlékjelét vagy a Bajor Katonai Érdemkeresztet is.

Hitler unokaöccse

Hitler unokaöccse nem félt a Führertől, pimaszsága nem ismert határokat.

(Képek: Getty Images.)

Oszd meg ezt a cikket!