Az ENSZ atomsorompó-ügynöksége (NAÜ) csütörtökön rendkívüli ultimátumot intézett Iránhoz, azonnali és teljes együttműködést, valamint „pontos információkat” követelve a közel fegyverminőségű uránkészleteiről és az ellenőrök hozzáférését az iráni nukleáris létesítményekhez.
Ez a drámai lépés újabb, veszélyes eszkalációt ígér a nemzetközi közösség és Teherán között, ami alapjaiban rázhatja meg a közel-keleti stabilitást.
A bécsi székhelyű NAÜ kormányzótanácsának 35 tagja közül 19 ország szavazta meg a Franciaország, Egyesült Királyság, Németország és Egyesült Államok által benyújtott, zárt ajtók mögött zajló szavazáson a határozatot, mely „haladéktalan” tájékoztatást sürget. Oroszország, Kína és Niger ellenezte a döntést, 12 ország tartózkodott, egy pedig nem vett részt a voksoláson.
A 10 atombomba árnyéka: Titokzatos uránkészlet fenyegeti a világot
A bizalmas NAÜ-jelentések szerint Irán jelenleg 440,9 kilogramm 60%-os tisztaságú uránt halmozott fel. Ez a mennyiség technikai szempontból mindössze egy rövid, minimális lépésre van a fegyverminőségű, 90%-os dúsítottságtól. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója nemrég riasztó figyelmeztetést adott ki: ebből a készletből akár 10 nukleáris bomba is előállítható, amennyiben Teherán a program fegyveresítésére dönt. Bár Grossi hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Iránnak már lenne ilyen fegyvere, a potenciális fenyegetés súlya elvitathatatlan. Az ügynökség iránymutatásai szerint az ilyen magasan dúsított nukleáris anyagot havonta kellene ellenőrizni.
Irán süketnek és vaknak nevezi a nyugatot a bombázások után
A NAÜ júniusi izraeli és amerikai légicsapások óta nem tudta ellenőrizni az iráni nukleáris létesítményeket, és az uránkészlet státuszát sem, annak ellenére, hogy Irán a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezmény (NPT) értelmében jogilag köteles együttműködni.
Reza Najafi, Irán NAÜ-nagykövete felháborodottan reagált a határozatra, „indokolatlan nyomásgyakorlásnak” és „hamis, félrevezető narratívának” nevezve azt. „Süketnek és vaknak” titulálta a határozat kezdeményezőit, akik szerinte „arrogáns és öntelt” módon feltételezik, hogy Iránnak „folytatnia kell a rutin együttműködést a bombázások közepette is”. Najafi hangsúlyozta, hogy Irán a jelenlegi helyzetet „messze nem normálisnak” tekinti, különösen, mivel „veszélyes nukleáris anyagokat” tartalmazó védett létesítményeket ért támadás. Teherán ígérete szerint a válaszát egy későbbi szakaszban jelenti be.
Elszakad a cérna? A nukleáris megállapodás árnyéka
Irán az Izraellel folytatott júniusi háborúja után felfüggesztette minden együttműködését a NAÜ-vel. Grossi ezt követően szeptember elején megállapodott Abbas Araghchi iráni külügyminiszterrel Kairóban az ellenőrzések felújításáról. Azonban még ugyanebben a hónapban az ENSZ visszaállította a zúzó erejű szankciókat Irán ellen az úgynevezett „snapback” mechanizmus révén, ami Teherán dühös reakcióját váltotta ki, és a kairói megállapodás végrehajtásának leállításához vezetett.
A snapback mechanizmus hat ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatot aktivált újra, amelyek Irán nukleáris és ballisztikusrakéta-programjával foglalkoznak, gazdasági szankciókat vezettek vissza Irán ellen, és egyéb korlátozásokat tartalmaznak, például az urándúsítás teljes leállítását. A mostani határozat Grossit arra utasítja, hogy jelentést tegyen a visszaállított korlátozások végrehajtásáról, beleértve az iráni uránkészlet részletes ellenőrzését (helyszínek, mennyiségek, kémiai formák, dúsítási szintek és centrifugák leltára).
Irán régóta ragaszkodik ahhoz, hogy programja békés célú, azonban a NAÜ és a nyugati országok szerint Teheránnak 2003-ig szervezett nukleáris fegyverprogramja volt. A csütörtöki határozat követeli, hogy Irán szigorúan tartsa be az úgynevezett Kiegészítő Jegyzőkönyvet, amelyet 2003-ban írt alá, de soha nem ratifikált. Ez a jegyzőkönyv nagyobb jogköröket és felügyeletet biztosítana a NAÜ-nek, különösen a be nem jelentett nukleáris létesítményekben végzett hirtelen ellenőrzések terén. Irán 2021-ben függesztette fel a Kiegészítő Jegyzőkönyv végrehajtását, válaszul az Egyesült Államok 2015-ös nukleáris megállapodásból való kilépésére.
A helyzet rendkívül feszült, és a NAÜ határozata újabb frontot nyithat a nemzetközi közösség és Irán között, a nukleáris fegyverek elterjedésének globális fenyegetését helyezve a középpontba. A világ lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen választ ad Teherán erre a kategorikus követelésre.
Forrás: apnews.com
