DAEO FMMost szól:

Jó az internetszolgáltatás itthon, de továbbra sem tudjuk kihasználni

Egy helyet előre lépett Magyarország, de még így is a sereghajtók közt van digitális fejlettség terén – derül ki az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexéből (DESI), amit az IVSZ foglalt össze.

Az uniós országok digitális teljesítményét vizsgáló jelentés (DESI) szerint Magyarország egy helyet előrelépve, megelőzve Szlovákiát, a 22. lett az uniós országok közt. A minimális előrelépés a e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhető. Egyértelmű a lemaradásunk viszont az állampolgárok digitális készségeit és a cégek digitális felkészültségét tekintve.

Az uniós átlaghoz képest továbbra is nagy hátrány mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, a felhőszolgáltatások igénybevétele és az adatgazdálkodás terén.

Jobban teljesítünk azonban vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén: 83% az uniós 78%-hoz képest. Jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A járvány alatt pedig előrelépés történt az online közigazgatási szolgáltatások igénybevételét tekintve is: a hazai internethasználók 81 százaléka használta valamilyen formában az e-közigazgatást.

 Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI)
Forrás: Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI)

Digitális technológiák integrációjának terén Románia és Bulgária társaságában a 25. helyen szerepel Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások nem használják ki a technológiák nyújtotta lehetőségeket. 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező cégek aránya, ez jóval elmarad az uniós, 55 százalékos átlaghoz képest. A vállaltok le vannak maradva továbbá:

  • közösségimédia-használatában (13%, EU 29%),
  • az e-számlázás használatában (13%, EU 32%),
  • fejlett digitális technológiák alkalmazásában, pl. big data (7%, EU 14%),
  • felhőszolgáltatások használata(21%, EU 34%),
  • mesterséges intelligencia (3%, EU 8%) használata.

A digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tekintve is rosszul állunk:

A 16 és 74 év közötti magyar lakosság 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól

Az adatfelvétel szerint IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat mindössze a diplomások 3,1 százaléka végzett, így a szakemberek aránya is nagyon alacsony. Ezentúl női informatikus is az uniós átlagnál kevesebb van az országban (14%, EU 19%).

Oszd meg ezt a cikket!