DAEO FMMost szól:

Kipróbáltuk, lehet-e élvezni a nemzeti rockot, ha nem vagyunk nácik

Migránselfogás, indokolatlan Szálasi-tetoválás és családias hangulat várt minket a Magyar Sziget fesztiválon, ami a nemzeti radikális szcéna szubkulturális eseményéből egyre inkább a Mi Hazánk pártrendezvényévé válik. De hiába várja az embert két Mi Hazánk-pult is a fesztivál bejáratánál, a résztvevőket megkérdezve kiderül: szinte senki nem pártszimpátia miatt jött. Ásotthalmi riport.

Nem kell sokáig várni a nemzeti radikális benyomásokra, ha az ember a közel négyezer lakosú Ásotthalom felé veszi az irányt. Az 55-ös úton még megérkezésünk előtt egy hatalmas rabomobil állta el utunkat, amibe a rendőrök éppen körülbelül harminc menekültet tereltek be. Megkérdeztünk egy bámészkodót, hogy ez mindennapos-e a környéken, de ő csak legyintett: szerinte „ezeket is már harmadszorra viszik vissza”, és amint kiengedik őket Szerbiában, újrapróbálkoznak az átjutással.

A fesztiválra bejutva először megijedtünk, hogy a 2019-eshez hasonlóan megint csak kínosan kevés résztvevő lesz, de a péntek esti Tankcsapda-koncertre már több mint ezren gyűltek össze. A kevés résztvevőnek ugyanakkor megvan az előnye is: kifejezetten családias hangulatot áraszt, amikor minden második szembejövő ránk köszön idegenként, és a sátrunk felállításában is azonnal segíteni próbálnak.

A fesztivál legtöbb vendége a délutánt és a kora estét a rendezvénysátrak alatt felállított sörpadoknál iszogatva vagy sörpongozva tölti, a transznemű bérgyilkos Pipás Pistáról elnevezett nagyszínpad előtti tér pedig csak este 9 körül, a harmadik fellépő alatt telik meg. A családias hangulat előnye, hogy a pultoknál szinte soha nem kell sorban állni, ugyanakkor elég rossz a kifejezett kérés ellenére is minden egyes sörnél kiadott eldobható műanyagpohár.

 Melegh Noémi Napsugár / Telex  Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A Magyar Sziget másik előnye a tradíció és a modernitás tökéletes ötvözése. Ennek megfelelően a valóban értékelhető minőségű népművészeti alkotások mellett a boltokban ott vannak a vacak műanyagjátékok, a Squid Game-maszkok, a putyinos bögrék és turulos kitűzők is. Nem maradnak el természetesen a „Te sem két buzi gyermeke vagy!”-pólók, erről az azért nem derül ki, hogy mégis honnan tudják.

A bűbáj földje

A 800 forintos sörárral a Magyar Sziget a legtöbb fesztiválnál megszokott átlagot hozza, de mivel a rendezvény közvetlenül Ásotthalom határában van, bármikor ki lehet sétálni a faluba kocsmázni. Egy mezőgazdasági munkából hazafelé kerekező helyi fiút megkérdezve márpedig azonnal tudomást is szerzünk három kocsmáról, amelyek közül természetesen a legolcsóbbat választjuk. A Jacky Presszóban kifejezetten pozitív meglepetésként ér minket a brutális infláció ellenére is 380 forintért csapolt Arany Ászok.

 Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Ásotthalom közepén egy nagy park is van, ami nappal a 38 fokos homokháti hőség miatt ugyan nem élvezhető ki, de este tökéletes pisilőhelyként szolgál a fesztiválozóknak. Részben emiatt, de nagyrészt a megnövekvő autóforgalom következtében a helyiek egyébként nem mind lelkesednek a fesztiválért, sokan a korábban nagy többséggel polgármesterré választott Toroczkai László nevének hallatára is csak legyintenek.

A Magyar Szigetet 2001 óta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezi, a fesztivált sokáig Verőcén, majd egy évben Velencén, 2019 óta pedig Ásotthalom tartják. A kistáboros hangulatból a 2000-es évek végére nagyobb tömegeket vonzó fesztivál lett, mára viszont ismét azt a kisebb réteget mozgatja, akiket vonz a nemzeti rock és persze a nemzetieskedés turullal, visszacsatolt Nagy-Magyarországgal.

Beszélgetéseink során kiderül az is, hogy legyen a Magyar Sziget bárhol, a résztvevőknek az számít, hogy „ez egy szabad fesztivál nagyon jó fellépőkkel”. A zenei ízlés különös megjelenése pedig kifejezetten érdekes itt: találkoztunk olyannal is, aki a Magyar Sziget előtt néhány héttel még a Fishingen bulizott. A különös kulturális egyveleg ellenére az általános nézet az, amit az egyik fesztiválozó fogalmazott meg nekünk:

„Ez már nem a régi Magyar Sziget, tíz éve még elképesztő volt, most már több a politika benne.”

Szálasi-tetoválás, igazságkeresés

A családias hangulat és a kifejezetten barátságos résztvevők ellenére azért éri az embert némi nem kívánt tartalom, vagy még inkább: kifejezetten kellemetlen élmény is. Ilyen az, amikor a nemzeti radikális zenekarok közül egyedüliként zeneileg is értelmezhető Ismerős Arcok koncert közben hirtelen megjelenik egy Szálasi-tetoválásos skinhead, vagy amikor a koncert végén karlendítésbe kezd a közönség. Meg is kérdeztünk egy Sieg Heil! feliratú pólót viselő férfit, hogy ezt miért hordja, mire ő büszkén vállalta, hogy szerinte „az ember színe fehér, kivéve a zsidókat”.

 Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A fesztivál legtöbb résztvevője egyébként negyvenes, ötvenes férfi. Megkérdeztünk néhány fiatal lányt, hogy ez nem zavarja-e őket, de ők kifejezetten örülnek neki. Szerintük ezzel ugyanis csak javulnak az ismerkedési lehetőségeik, azt mondták, ez nekik „egy óriási hárem”. Bár kisebbségben vannak, de sok nemzetirock-kedvelő a gyerekeit is elhozta, egy ötvenes férfi azt is elmondta, hogy örülne, ha a lánya itt ismerkedne, mert akkor „igazi magyar párja lenne”.

Az ismerkedési lehetőségeket a fesztivál azzal is segíti, hogy a kempingben összesen egy zuhanyzókonténer van felállítva, ahol néha felváltva, néha egyszerre fürdenek férfiak és nők. A meleg vizes zuhanyzás lehetősége viszont jó üzletnek tűnik a napi kétezer forintos kempingjegyért.

 Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Az antiszemita és rasszista megjegyzések sokasága már-már valóban a vármegyék koráig löki az embert. Akárhova ülünk le, nem lehet elkerülni, hogy az ítélkezésre alkalmas témák valamelyike ne csapja meg a fülünket. Van a Magyar Szigeten például állandó:

  • buzizás,
  • cigányozás,
  • zsidózás,
  • négerezés,
  • migránsozás,
  • plusz „gyújtsuk meg Orbánt!”-ozás is.

Ennyire durván kirekesztő közegben pedig lássuk be, nehezen engedi el magát az ember. Hihetetlen erősek ráadásul a konteós gondolatok is, a laborból szabadított vírus, az ukrajnai háború körülötti háttérhatalmi mozgolódás – csupa-csupa olyan elmélet, amelyeket a fesztivál is megerősítene azzal, hogy konkrét előadásokat szervez ezek alátámasztására. Ezzel pedig a Magyar Sziget könnyen eljut így oda, hogy a kritikus gondolkodást átveszik olyan mondatok, minthogy

„miért nem értik az emberek az igazságot, hogyhogy csak mi, kevesen látjuk?”

 Melegh Noémi Napsugár / Telex  Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

És persze hiába van jó hangulata annak, amikor éjjel háromkor is István a király-számokat énekelnek az emberek a kis-színpad előtt, ez a brutális náciskodás azért elveszi a program élvezhetőségét még annak is, akit amúgy a zene érdekelne.

Összességében tehát a fesztivál, amely határokat akar döntögetni, felhúz inkább pár másik határt az emberek közé. És nem győzi ismételgetni nekünk: ha bármiben is más lenne az identitásunk, mint a jelenlévőké, itt semmiképpen nem tudnánk felvállalni.

Oszd meg ezt a cikket!