DAEO FMMost szól:

Mit keresett az FBI Trump floridai birtokán?

Helyi idő szerint hétfőn este az amerikai Nemzeti Nyomozó Iroda (FBI) és az igazságügyi minisztérium házkutatást tartott Donald Trump exelnök Mar-a-Lagó-i rezidenciáján.

A New York Times, a Washington Post és a Reuters forrásai szerint a példátlan lépés célja a Trump által a Fehér Házból eltulajdonított, jellemzően bizalmas és titkos dokumentumok visszaszerzése volt. Donald Trump egyik fia, Eric Trump szintén azt állította, hogy a házkutatás tárgyát elnöki dokumentumok képezték. Trump egyik ügyvédje azt mondta, dokumentumokat foglaltak le, de részletekbe nem bocsátkozott.

Ez nem az első hasonló eset lenne, Trump Mar-a-Lagó-i birtokán januárban az amerikai nemzeti levéltár – hosszas huzavona után – már lefoglalt 15 doboznyi iratot, amelyek között szintén voltak minősített nemzetbiztonsági információk. Az iratok egy részét feltépték, és a levéltár munkatársainak kellett összeragasztani azokat. Trump korábban pereskedett is a nemzeti levéltárral, mert meg akarta akadályozni, hogy a szerv átadja az elnöki dokumentumokat a 2021. január 6-i események hátterét vizsgáló bizottságnak.

Az elnöki feljegyzésekre és dokumentumokra vonatkozó törvény szerint a leköszönő elnöknek hivatala elhagyásakor át kell adnia a munkájához köthető iratokat a nemzeti levéltárnak.

Bár ennek megszegése önmagában nem von maga után komolyabb jogi szankciókat, a titkos nemzetbiztonsági információk ellopása igen. Emiatt a levéltár korábban már jelezte, hogy „kapcsolatban állnak az igazságügyi minisztériummal” a Trump által eltulajdonított iratok ügyében. A New York Times májusban az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva arról írt, hogy vádesküdtszéki eljárás indult az iratokkal kapcsolatban, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján indítható-e büntetőeljárás.

Az FBI és az igazságügyi minisztérium egyelőre nem kommentálta a történteket, és folyamatban lévő ügyről lévén szó, vélhetően részletesen nem is fogják. Donald Trump boszorkányüldözésről beszél, és a Republikánus Párt is összezárt mögötte. Az eljárás egyes spekulációk szerint nagy hatással lehet a novemberi félidős választásokra és Trump esetleges 2024-es elnökjelölti indulására is, és a mártírszerepet kedvelő exelnök akár még profitálhat is a dologból politikailag – már ha nem csukják le addig.

Feltehetően a legfelsőbb szinteken kellett jóváhagyni

A házkutatási engedélyt egy szövetségi bírónak kellett jóváhagynia. A jóváhagyás megszerzéséhez az FBI-nak demonstrálnia kellett a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját. A médiában megszólaló jogászok szerint egy volt elnök házának átkutatásához vélhetően az FBI és az igazságügyi minisztérium legfelsőbb vezetésének belegyezésére is szükség volt. A bírói engedélyt pedig csak akkor kapja meg az FBI, ha más reális módja nincs a bizonyítékok megszerzésének, azaz például a vizsgálat célpontja nem hajlandó azokat önként átadni a hatóságoknak.

Thomas Schwartz, a Vanderbilt Egyetem professzora azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy

nem volt még példa hasonló házkutatásra egy exelnökkel szemben.

A Trump-rezidenciának otthon adó Palm Beach megye demokrata párti államügyésze, Dave Aronberg szintén azt mondta, hogy példátlan az eset, és az állami hatóságok nem kaptak semmilyen előzetes jelzést a szövetségi szervektől. Joe Biden elnök köreiből azt mondták a New York Timesnak, hogy a Fehér Házban is a hírekből értesültek a házkutatásról, nem tudtak róla előre.

Az nem világos, hogy Trump szándékosan vissza akart-e élni az iratokkal, vagy csak elnöksége alatt mutatott inkompetenciája okolható a történtekért. A februárban lefoglalt bizalmas iratok között voltak például a Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral váltott levelei is, amelyeket vélhetően szentimentális okokból lovasított meg. Az exelnök magatartására pedig hivatali ideje alatt is jellemző volt, hogy magasról tett a különböző információk minősítésére, 2019-ben például azért oldott fel egy iráni rakétaindítást bemutató titkos hírszerzési műholdfelvételt, hogy kiposztolhassa a Twitterére.

 Erin Scott / Reuters
Munkások több doboznyi iratot pakolnak a Fehér Ház kertjében 2021. január 14-én Trump távozása előtt – Fotó: Erin Scott / Reuters

Ez ugyanakkor nem kisebbíti a minősített iratokkal való visszaélés súlyosságát, főleg a jog szemében, különösen annak fényében, hogy a Washington Post értesülései szerint egyes, Trump által meglovasított iratok annyira érzékeny információkat tartalmaznak, hogy még körülírni sem szabad őket nyilvánosan.

Egy ilyen ügyben akár öt évig terjedő szabadságvesztés és a közhivatalviseléstől való eltiltás is kivethető a vétkesre, bár az jogászok között is vita tárgya, hogy az elnöki hivataltól eltiltható-e Trump (vagy bárki más).

Az ügy nem teljesen példátlan, korábban David Petraeus tábornok és a demokrata Bill Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Samuel R. Berger ellen is indult eljárás minősített iratokkal való visszaélés miatt. Az FBI nyomozott Hillary Clinton ellen is, aki a 2016-os elnökválasztáson Trump demokrata párti kihívója volt. Clintont azért vizsgálta az FBI, mert külügyminiszterként egy otthonában lévő magán emailszerveren kommunikált hivatalos ügyekben, amely felvetette a bizalmas információkkal való visszaélés lehetőségét. Clinton ellen nem emeltek vádat, de támogatói részben az emailbotrányt és az FBI-t okolták 2016-os választási vereségéért.

Exelnök ellen ugyanakkor nem indult még hasonló eljárás, és nem tartottak házkutatást volt elnök magánlakásán.

Számos más ügye van

Donald Trump ellen több más eljárás is folyik. A legfontosabb és legnagyobb publicitást kapott eset az amerikai törvényhozás épülete, a Capitolium 2021. január 6-i ostromához köthető. Trump a 2020-as elnökválasztás után – bármiféle bizonyíték nélkül – azt hangoztatta, hogy csalás miatt veszített, és az azóta nyilvánosságra került dokumentumok és tanúvallomások szerint aktívan próbálta megakadályozni, hogy a kongresszus szentesítse a választás eredményét 2021. január 6-án. A nap folyamán Trump Washingtonban, nem messze a Capitoliumtól tartott beszédet hívei előtt, akiknek ismét csalásról beszélt. Ezt követően a trumpista tömeg megostromolta a törvényhozás épületét, ahol éppen a választási eredmények megerősítéséről szavaztak.

A példátlan eseményeket követően a demokraták egy vizsgálóbizottságot hoztak létre az ostromhoz vezető események, köztük Trump felelősségének vizsgálatára, amely során tanúvallomásokból és bizonyítékokból annál is súlyosabb dolgok derültek ki az elnökről, mint amelyek az eddigi, kismillió tényfeltáró könyvből és cikkből. Erről itt írtunk részletesen.

A választási folyamatba való beavatkozást emellett a szövetségi igazságügyi minisztérium is vizsgálja, és a Washington Post július végi értesülései szerint büntetőjogi ügyként kezelik a dolgot. A CNN a múlt héten arról írt, hogy az igazságügyi minisztérium már kapcsolatban áll Trump ügyvédjeivel, és a jogászok azt mondták az exelnöknek, hogy a vádemelés reális forgatókönyv.

Bár az amerikai sajtóban számos találgatás megjelent arról, hogy a mostani házkutatás kapcsolatban állhat a január 6-i eljárással is, az egyelőre nem világos, hogy valóban így van-e.

A spekulációk nagyrészt arról szólnak, hogy a bizalmas dokumentumok eltulajdonítása jogi szempontból hiába komoly ügy, politikai szempontból nem sok vizet zavarna, és emiatt nagyon rizikós dolog lenne az igazságügyi minisztérium részéről látványosan rászállni Trumpra. Ezzel szemben a január 6-i eseményekkel kapcsolatos vizsgálat potenciálisan sokkal komolyabb jogi és politikai következményekkel járhat Trump és általában véve az amerikai demokrácia számára, ezért az utóbbi ügyben racionálisabbnak tűnik a kemény hatósági felvonulás.

 Saul Loeb / AFP
Donald Trump 2021. január 7-i beszédét nézik a Capitolium elleni január 6-i támadást kivizsgáló képviselőházi különbizottság meghallgatásán 2022. július 21-én – Fotó: Saul Loeb / AFP

Ezeket a spekulációkat táplálja, hogy Merrick Garland igazságügyi miniszter egy megfontolt és nagyon kimért karakter hírében áll, és eddig balról pont azért támadták, mert nem volt különösebben aktív a Trump utáni nyomozások terén, tartva annak jogi útvesztőitől és politikai következményeitől. Emiatt egyesek azt valószínűsítik, hogy Garland nem engedélyezte volna a látványos FBI-akciót, ha nincs komoly oka rá.

Donald Trump ellen több további eljárás is folyik homályos pénzügyei miatt, és a január 6-i meghallgatások során az is felmerült, hogy százmilliós értékben sikkasztott el kampányadományokat. Emellett Georgia államban is folyik egy eljárás ellene, ahol a 2020-as választások után felszólította a helyi republikánus tisztviselőket, hogy „találjanak neki” annyi szavazatot, amennyivel megnyerheti az államot.

Pártja összezárt mögötte

Donald Trump nem tartózkodott a helyszínen, a nyarakat jellemzően New Jersey-i birtokán tölti, a napokban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is ott találkozott. A házkutatás után azt állította, a cél az volt, hogy megakadályozzák, hogy elinduljon a 2024-es elnökválasztáson, és azt hangoztatta, hogy ilyen „támadás” csak „harmadik világbeli országokban fordulhat elő”. Trump kampánystábja hétfő éjjel, a házkutatás hírének bejelentése után azonnal aktivizálta magát, és SMS-ekben és emailekben arra kérték az exelnök híveit, hogy adakozzanak a kampányára „Biden FBI-jával” szemben.

Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakciójának vezetője arról beszélt, hogy ha a novemberi félidős választásokon visszaszerzik a többséget a törvényhozás alsóházában – amire jó esélyük van –, akkor vizsgálatot indítanak az FBI és az igazságügyi minisztérium ellen, Merrick Garland igazságügyi miniszternek pedig – a jelek szerint az irónia szándéka nélkül – azt üzente, hogy „őrizze meg a dokumentumait és tegye szabaddá naptárát”.

Lindsay Graham, a párt egy prominens szenátora arról beszélt, hogy „több mint problémás” egy volt elnök ellen eljárást indítani nem sokkal a félidős választások és a 2024-es elnökválasztás előtt. Ron DeSantis floridai kormányzó – aki a várakozások szerint Trump fő ellenfele lehet a 2024-es republikánus elnökjelöltségért – népszerű alt-right összeesküvés-elméletekre hivatkozva reagált, és azt írta, hogy „a rezsim fegyverként használja a szövetségi szerveket politikai ellenfeleivel szemben (...) mint egy banánköztársaságban”.

Mint a Washington Post emlékeztetett rá, 2016-ban a két republikánus politikus pont ennek ellenkezőjét mondta, amikor a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton adatkezelési gyakorlata miatt nyomozott az FBI.

A boszorkányüldözés vádját emellett az is erősen gyengíti, hogy az FBI jelenlegi vezetőjét, Christopher A. Wrayt Trump nevezte ki.

Wray kinevezése egyébként is jellemző volt Trump elnökségére: elődjét, a demokrata párti vádak szerint Clintont a kampányfinisben besárazó és megsebző James Comey-t azért rúgta ki, mert az igazgató alatt az FBI vizsgálódni kezdett Trump kampánystábja és az orosz állam közti kapcsolatok iránt, és Comey nem volt hajlandó leállítani a nyomozást. Később Comey kirúgása és az orosz ügyek farvizén Robert Mueller különleges ügyész kezdett vizsgálatba, amely bár Trump felelősségét nem állapította meg, de elég súlyos dolgokat hozott felszínre az exelnök udvartartásában mozgó emberekről, közülük többeket börtönre ítéltek a vizsgálat következtében.

A demokrata politikusok álszentséggel vádolták a republikánusokat, és egyesek közülük azt hangoztatták, hogy az ügy újabb bizonyíték Trump inkompetenciájára.

Visszatérne a mártír szerepébe

Arról is számos spekuláció látott napvilágot, hogy mindez milyen hatással lesz a novemberi félidős választásokra. Az infláció az Egyesült Államokban is évtizedes csúcson van, és Joe Biden népszerűsége jelenleg annál is alacsonyabb, mint Donald Trumpé volt elnöksége azonos időszakában, miközben Biden és a demokraták a sikereiket sem igazán tudják eladni. Azonban a demokraták megítélése az utóbbi időben valamelyest javult, miután az elnök és a párt több ígéretét – még ha az eredetinél szerényebb formában is, de – átverte a törvényhozáson (amiről részletesen itt írtunk), az üzemanyagárak csökkenése és az alacsony munkanélküliség miatt enyhült a gazdasági folyamatokhoz köthető népelégedetlenség.

Emellett még konzervatív többségű államokban is mély visszatetszést keltett, hogy a legfelsőbb bíróság republikánus elnökök által kinevezett konzervatív többsége elvetette az abortuszhoz való jog alkotmányos védelméről szóló precedenst, amire számos republikánus vezetésű államban a művi terhességmegszakítás legtöbb, vagy esetenként összes formáját súlyosan büntető törvényeket hoztak. A képviselőházban továbbra is a republikánusok az esélyesek, de a FiveThirtyEight választási modellje júniusban, a legfelsőbb bírósági döntés kihirdetése előtt 60 százalékos esélyt adott arra, hogy a republikánusok kerülnek többségbe a szenátusban novemberben; most 59 százalékot ad a demokrata győzelemre.

Ezzel szemben egyesek szerint javíthat a republikánusok és személyesen Trump esélyein, ha az exelnök az FBI által üldözött áldozat szerepében tud tetszelegni. Elnöksége alatt a jobboldali szavazóknak csak kis részét zavarta, hogy Trumpot milyen visszaélésekkel vádolják. Nem okozott különösebb törést Trump népszerűségében az sem, amikor a Demokrata Párt képviselőházi többsége kétszer is impeachmentet, azaz alkotmányos vádeljárást indított elmozdítása érdekében (ezt a szenátusban a republikánusok mindkétszer elkaszálták).

 Giorgio Viera / AFP
Donald Trump szimpatizánsai a korábbi elnök rezidenciájánál, miután az FBI házkutatást tartott – Fotó: Giorgio Viera / AFP

Eközben a trumpista mozgósítás egyik fontos eleme volt, hogy – a New York-i elitbe beleszületett milliárdosként – úgy állította be magát, mint a kisembereket elnyomó rendszer ellen küzdő kívülállót. Az ellene folyó eljárások során is ezt az imidzsét próbálja tartani, amihez most a korábbinál jóval nagyobb publicitást kap.

„A jobboldal el fogja veszteni az eszét, és Trump megint nagyon hatékonyan tudja kijátszani az áldozatkártyát”, mondta a Washington Postnak Brendan Buck, egy Trump-kritikus republikánus háttérember.

Dave Aronberg, Palm Beach államügyésze szintén arról beszélt a BBC-nek, hogy „Trump arra fogja használni az ügyet, hogy visszanyerje mártírságát, mert ebben a szerepben érzi a legjobban magát, megamártírként, és ezt felhasználva fog elindulni az elnökségért. El fogja venni a reflektorfényt Ron DeSantisról. Nagyon hasznos lesz számára, hogy most sokan összezárnak mögötte.”

Másfelől ugyanakkor az is tény, hogy hiába nem tudták megrengetni elnökségét a folyamatos botrányok, Donald Trump 2020-ban mégis csak méretes vereséget szenvedett Joe Bidentől, amely jelezte, hogy a jobboldali keménymagon túl mérsékelt a támogatottsága.

Ennek fényében a folyamatos botrányok és visszaélések nem bizonyultak nyerő politikai stratégiának.

Ugyan a novemberi voksolás előtti előválasztásokon rengeteg, a Trump-féle csalásvádak mellett kiálló, kifejezetten radikális vonalat képviselő politikust választottak jelöltté a republikánus szavazók, Trump ismételt jelöltsége nem örvend nagy népszerűségnek a pártelit köreiben, és zárt ajtók között sokan azt hangoztatják közülük, hogy ideje lenne egy generációváltásnak a párt élén.

Oszd meg ezt a cikket!