DAEO FMMost szól:

Mit rajzol a gyerek a legszívesebben? A fejlettségéről is árulkodik a papír

A világ minden olyan kultúrájában, ahol a kisgyerekeknek lehetőséget adnak a rajzolásra, a gyerekek rajzai ugyanazokon a fejlődési szakaszokon mennek keresztül. Kezdetben a kicsik csak firkálnak, majd idővel megjelenik az ábrázolás szándéka.

Érdemes időről időre megfigyelni, hogy miket rajzol legszívesebben, hiszen fejlettségi szintjéről árulkodik. A következőkben mutatjuk, hogy életkoronként körülbelül mit kellene tudnia rajzolni - természetesen lehetnek egyéni eltérések, de nem árt figyelemmel kísérni az óvodás gyerek rajzfejlődését.

Rajzfejlődés gyerekkorban

Firkakorszak: 2 éves korig

Egy-két éves kor körül a kicsik már megfogják a ceruzát, és képesek firkálni vele a papírra - rosszabb esetben a falra, bútorokra is. Ilyenkor még pusztán a kezük mozgása, illetve az, hogy nyomot hagynak, okoz örömet számukra. A firkálás még nem az ábrázolás eszköze - ugyanakkor sokszor már mondják, hogy a papírra vetett krikszkrakszok mit is jelentenek.

Körök és ellipszisek: 2-3 éves kor

Ekkortájt kezdenek el köröket, ellipsziseket rajzolni, melyek gyakran már mentesek a firkálásra jellemző csigavonalaktól, a vonalak önmagukba térnek vissza. A rajzok persze még sokáig aránytalanok, az irányok is gyakran véletlenszerűek. A kicsik ekkor már kezdenek hozzászokni, hogy a firkáláshoz jelentés is tartozik: már nem csak utólag mondják a körre, hogy egy cica, hanem gyakran rajzolás közben is.

Az első emberrajz: 3-4 évesen

Az ábrázolás szándéka csak az óvodáskor kezdetén, hároméves kor körül jelenik meg. Ilyenkor a kicsik már bizonyos alapsémák rajzolására képesek: ember, kutya, ház. Természetesen nem kell nagy dolgokra gondolni. A körből csak lassanként bontakozik ki az emberi alak: először általában egy nagy fejből nőnek ki a végtagok - a törzs csak valamivel később jelenik meg. Az érintkezés és a bennfoglalás ábrázolása még nincs meg: ebben az életkorban fordul elő, hogy a rajzokon a kalap a fej felett lebeg. Természetesen az arányok sem alkalmazkodnak még a valósághoz: a rajzokon az emberalak gyakran nagyobb a háznál.

Emocionálisan felnagyított részletek: 5-6 éves kor

Nagyjából ötéves kor táján nő meg a gyerekek igénye arra, hogy valósághű módon ábrázolják a dolgokat - a rajzok már nem csak a családtagok számára felismerhetőek. Ekkor már sok mindent tudnak rajzolni, ám a rajzok közös jellemzője, hogy a részletek általában emocionálisan felnagyítottak. A családrajzon például a számára fontos személy jóval nagyobb a többiekhez képest. Ugyancsak jellemző erre az életkorra, hogy az ábrázolt tárgyak még gyakran átlátszóak.

A téri dimenzió megjelenése: 7-9 éves kor

Az általános iskola alsó tagozatára jellemző, hogy a rajzok már nem csupán kétdimenziósak, hanem lassanként megjelennek a perspektíva és a téri dimenzió csírái is az ábrázolásmódban. Csökken a szubjektivitás, a rajzok egyre jobban hasonlítanak a valós látványra. Lányoknál kedvelt rajztéma ebben az életkorban a királylány, tündér, míg a fiúknál a sportolók, harcosok.

Kevesebbet rajzolnak képzeletből: 10 éves kor felett

Az alsó tagozat elmúltával egyre inkább csökken a képzeletből való ábrázolás iránti hajlandóság a gyerekekben. A rajzok egyre jobban hasonlítanak a valósághoz. Felső tagozatban már jelentősen javul a másolási képesség, valamint a perspektíva és a téri dimenziók ábrázolása is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mire utal a rajzkészség elmaradása?

A rajzkészség nem megfelelő ütemű fejlődése a finommozgások területének elmaradását mutathatja. Ha a gyerek nem szívesen fog ceruzát a kezébe, sokat segíthet a gyurmázás. Gyurmázás közben erősödik a csukló, a tenyér és az ujjak izmai, ráadásul a szem-kéz koordináció fejlődését is segíti. Ha a gyerek már elmúlt hároméves, de még mindig csak köröket és ellipsziseket rajzol, vagy ha középsős, de az emberrajz még kezdetleges formában sincs meg, annak érdemes jelentőséget tulajdonítani. A rajzkészség átlagtól való elmaradása jelezhet például idegrendszeri éretlenséget, a két agyfélteke közötti diszharmóniát. Mindez pedig a későbbiekben kialakuló tanulási zavarokat, részképesség-zavarokat vetítheti előre. Ennek megelőzésére - illetve a kisgyermek általános jólléte szempontjából is - rendkívül nagy jelentősége van a sok-sok szabad mozgásnak. Az agyféltekék harmonizálásában, az idegrendszer fejlesztésében nagyon sokat segít a szabadban történő szaladgálás, csúszdázás, hintázás, futás, ugrálás, a minél többféle nagymozgás, mely a harmonikus gyermeki fejlődés alapja.

8 nagyszerű, ám filléres játék

A szenzomotoros játékok fejlesztő hatással vannak a kicsi és nagyobbacska gyerekek agyi és mozgásfejlődésére egyaránt, ezeket pedig még a legegyszerűbb hozzávalókból is könnyedén elkészíthetik.

Cikkünk megírásában Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan című könyv segített.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Oszd meg ezt a cikket!