Döbbenetes bírósági ítélet született Magyarországon: a Külügyminisztérium továbbra sem köteles nyilvánosságra hozni a tervezett – ám egyelőre befagyasztott – csádi katonai misszió részletes szerződéseit.
Az ügyben eljáró másodfokú bíróság ugyanis érdemi vizsgálat nélkül elfogadta Szijjártó Péter külügyminiszter állítását, miszerint az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket. Ez a verdikt komoly kérdéseket vet fel a közérdekű adatokhoz való hozzáférés és a kormányzati titkolózás korlátainak kapcsán.
Teljes Homály Fedi a Csádi Kalandot – A Bíróság Sem Nyúlhat Tartalmilag a Miniszteri Véleményhez
A 444.hu hírportál közérdekű adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz és a Hungary Helps Zrt.-hez, hogy betekintést nyerjen a Csádba tervezett magyar katonai misszióhoz kapcsolódó szerződésekbe és mellékleteikbe. A cél a nyilvánosság tájékoztatása volt egy olyan, adófizetői pénzekből finanszírozott külföldi projektről, amely – ahogy később kiderült – Orbán Viktor fiának, Orbán Gáspárnak a szerepvállalását is érintette.
Az elsőfokú bíróság még a nyilvánosság pártjára állt: kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t a kért dokumentumok anonimizált, azaz személyes adatokat kitakart formában történő kiadására. Ebben a fázisban a bíróság tartalmilag is vizsgálta a külügyminiszter „zártan kezelt véleményét”, amely szerint az adatok kiadása sérti a külügyi érdekeket. Az első fok szerint a minisztérium túl általánosságban hivatkozott veszélyekre, és nem szolgáltatott elegendő konkrét indokot arra, hogy a nyilvánosságra hozatal ténylegesen kárt okozna. Így a 444.hu javára ítéltek.
Fordulat a Másodfokon: A Miniszteri Szó Szent és Sérthetetlen?
Azonban a Hungary Helps Zrt. fellebbezett, és a másodfokú bíróság merőben más álláspontra helyezkedett. Az új ítélet kimondja, hogy mivel a kért adatok egy külföldi katonai misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdésnek minősül. Emiatt – hivatkozva a Takarékos törvény 3/A. §-ára – automatikusan korlátozás alá esik a nyilvánosságra hozatal.
A legdöbbenetesebb fordulat, hogy a másodfokú bíróság szerint ebben az esetben már nem is vizsgálható Szijjártó Péter véleményének tartalma, vagyis az, hogy a külügyminiszter által hivatkozott külügyi érdekek valóban sérülnének-e az adatok nyilvánosságra hozatalával. A döntés értelmében, ha a külügyminiszter egyszer kimondja, hogy külpolitikai érdek sérülhet, a bíróságnak nincs lehetősége érdemben ellenőrizni, hogy ez az állítás megalapozott-e. Ez a jogi értelmezés precedenst teremthet a jövőre nézve, rendkívüli hatalmat adva a mindenkori külügyminiszter kezébe a külpolitikai ügyekkel kapcsolatos információk eltitkolására.
A Csádi Misszió – Egy Elakadt Kaland a Migrációs Útvonalon
A tervezett csádi katonai misszió egyedülálló és rendkívül érzékeny projekt volt. A terv gyökerei 2021-ig nyúlnak vissza, amikor a hatalmat apjától puccsal átvevő csádi elnök, Mahamat Déby kereste fel Magyarországot a hadsereg képességeinek erősítése céljából. Ebből nőtt ki az a grandiózus elképzelés, amely szerint Magyarország 200 katonát telepítene Csádba. Az afrikai ország stratégiai jelentőségű helyen fekszik: áthalad rajta az Európába tartó egyik fő migrációs útvonal. A misszió deklarált célja a migrációt segítő embercsempészek működésének korlátozása lett volna.
Az afrikai kaland azonban – legalábbis egyelőre – dugába dőlt. Idén júniusban Csád vezetése felfüggesztette a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, aminek következtében a csádi parlament sem ratifikálta a haderők jogállásáról szóló megállapodást (SOFA). Ennek hiányában a magyar katonák tevékenységének jogi kerete hiányzik, így a misszió megvalósítása jelenleg lehetetlen.
Az eset rávilágít a közérdekű adatok nyilvánosságának és a nemzetbiztonsági, külügyi érdekek egyensúlyának kényes kérdésére, miközben a magyar adófizetők továbbra is homályban maradnak egy olyan külföldi katonai vállalkozás részleteiről, amely a térség ingatag biztonsági helyzete és a terepet nem ismerő magyar fél részvételének kockázatai miatt is különös figyelmet érdemelt volna. A bírósági ítélet most megerősítette a minisztérium jogát a teljes titkolózáshoz.
Forrás: telex.hu
