DAEO FMMost szól:

Nem vagyok ruharendőrség: az öltözködés miatt állt a bál a francia parlamentben

Franciaországban mozgalmas mostanában az élet: véget ért a Tour de France háromhetes kerékpárverseny és az egyhetes női verseny is, kisebbségi kormányt alakított Emmanuel Macron pártja és súlyos erdőtüzek pusztítottak délen. Ezek azonban mind smafunak számítanak a francia alsóház politikusai számára, akik között a napokban amiatt tört ki jókora balhé, hogy

a nemzetgyűlésbe frissen bekerült szélsőbalos képviselők nem akarnak nyakkendőt hordani, sőt pólóban járnak be a Bourbon-palotába.

Nem csak náluk volt már ebből vita, az öltözködés más országok parlamentjeiben is kardinális kérdésnek számít – különösen a képviselőnőknél.

Nyakkendőgate

„Nem a csuha teszi a szerzetest” – szól a francia mondás, amiről úgy tűnik, hogy a politikusok esetében nem érvényes bölcsesség. Ugyanis azon balhéztak össze a nemzetgyűlésben, hogy mennyire elegánsan kell felöltöznie egy képviselőnek. A „La France insoumise”, vagyis az Engedetlen Franciaország (LFI) parlamentbe frissen bekerült egyes politikusai nem cáfoltak rá a nevükre, tekintve, hogy június vége óta öltöny alá vett pólóban, zakó nélkül, farmerban és edzőcipőben jártak be dolgozni, amin a jobboldal eléggé kiakadt.

A Provence-Alpes-Côte d’Azur régió jobboldali elnöke, Renaud Muselier a múlt héten piszkosnak és ápolatlannak nevezte a baloldalt. A baloldali törekvések ellen vannak a Nemzeti Tömörülés (RN) képviselői is, akik rendszerint az intézmény tisztelete mellett állnak ki. „Instantleves meg focimezkultúra, hát nem, köszönöm!” – jelentette ki a frakciót vezető Marine Le Pen.

„Az öltöny és nyakkendő viselése az intézményeinket és honfitársainkat megillető tiszteleten túl lehetővé teszi a nemzeti képviselet vizuális egységesítését és a viták arra való összpontosítását, ami igazán számít: az egymás érveire” – jelentette ki a Bourbon-palota régi veteránja, a köztársasági Éric Ciotti a Yaël Braun-Pivet házelnöknek írt levelében. Ciotti egyúttal be is nyújtott egy javaslatot a házelnöknek arról, hogy tegye ismét kötelezővé a nyakkendő viseletét az ülésteremben.

 Thomas Coex / AFP
Éric Ciotti érkezik a pártja székházába, Párizsban, 2022. június 21-én – Fotó: Thomas Coex / AFP

Az LFI képviselőcsoportja erre azzal reagált, hogy „nem a ruha teszi a képviselőt”, és Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbalos ellenzék vezetője se hagyta szó nélkül a ruhavitát. „Ezek a ruhák, amiket lebecsülnek, a mi ünneplőink” – írta többek között a blogján.

Sőt, az egyik képviselőjük, Louis Boyard a levelet parodizálva kijelentette, hogy szerinte pont a méregdrága öltönyöket kéne megtiltani a parlamenten belül. Boyard szerint ez az „öltözködési arrogancia”, ami a viselkedésben is megjelenik, leginkább a kormánypárt, a Reneszánszra átnevezett A Köztársaság lendületben képviselőire jellemző.

160 ezer forint fehérneműre

Nem véletlenül utalt Boyard a Macron-féle Reneszánsz képviselőinek drága öltözködésére. A pártnak a közelmúltban volt ezzel kapcsolatos kellemetlen ügye. 2022 májusában az egyik képviselőjüknek, Coralie Dubost-nak ugyanis le kellett tennie arról, hogy a júniusi országgyűlési választásokon elinduljon. Tudniillik kiderült róla, hogy elképesztő összegeket költ ruhákra és éttermi étkezésekre, amikre

havonta átlagosan 1500-3000 eurót (fél-egymillió forintot) adott ki.

Dubost csak 2018 októberében 3300 eurót költött ruhákra és kiegészítőkre, és több mint 500 eurót (2018-as árfolyamon kb. 160 ezer forint) használt fel közpénzből fehérneműre.

Miután kiderültek a költekezések, Dubost két napig csendben volt, de végül megszólalt a botrány kapcsán. Azt mondta, hogy a költségtérítést azért használta fel ruhákra, mert azokat csak munkahelyi körülmények között hordta. A fehérneműket, mondjuk, ezzel elég nehéz megindokolni, hiszen azt jó esetben senki nem látja az ember munkahelyén. Dubost erre azt mondta, hogy ebben az esetben a költség-visszatérítést „készpénzelőlegként” használta, mert épp nem volt nála a hitelkártyája. Dubost végül kénytelen volt bejelenteni, hogy visszavonul a politikától. „Az elmúlt néhány napban személyem tisztességtelen támadások célpontja volt, ami rosszat tesz a képviselőcsoportomnak, a választási határidőknek és általában a demokráciának” – írta.

 Jacques Demarthon / AFP
Coralie Dubost, a bioetikai különbizottság társelőadója felszólal a francia parlament alsóházában, a párizsi nemzetgyűlésben, 2019. szeptember 24-én – Fotó: Jacques Demarthon / AFP

A francia parlamenti képviselők 5733 eurós költségalapra jogosultak, amely hivataluk működését hivatott fedezni. Ezt a rendszert azután vezették be, hogy Macron első ciklusa alatt sorra lepleződtek le a politikusok, akik a televíziójuk, de még a nyaralásuk árát is munkához köthető kiadásként visszaigényelték – írja a Mirror.

Házelnök vagyok, nem ruharendőrség

Braun-Pivet házelnök a France 2 tévében válaszolt Ciotti javaslatára. Azt írta, fontolóra veszi az álláspontját, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a franciákat nem a nyakkendőről szóló vita érdekli a legjobban. „Nem azért vagyok itt, hogy ruharendőrségként működjek, megbízom a képviselőkben – mondta Braun-Pivet. –Kiemelkedő funkciót töltenek be, és ezért maguknak kell tudniuk megítélni, hogy az általuk viselt ruha az a híres utcai ruha-e, megfelelő-e az öltözék, méltó-e a mandátum gyakorlására” – tette hozzá.

A házelnök ugyanakkor leszögezte: „Nem jöhetünk csak úgy, ahogy szeretnénk.” Szerinte a parlament szabályzata tenue de ville (informal) dress code-ról rendelkezik, az ülésterembe érkezve pedig „a nemzet választott képviselője vagy, a franciákat képviseled, ezért mindig arra kell gondolnod, hogy a franciáknak büszkének kell lenniük rád” – jelentette ki.

A koronavírus és a távmunka miatt jellemzőbbé vált a munkaruhák lazulása is – köztük az olyan esetekkel, amikor Bart De Wever belga politikus ingben, de alul alsónadrágban jelentkezett be a meetingre, csakhogy egy tükör lebuktatta –, lehet hogy ezzel is összefüggenek a francia képviselők igényei.

Mindamellett a francia parlament alsóházában már egy ideje jelen van az öltözködésre vonatkozó megújulási igény, ugyanis 2017-ben a nemzetgyűlés hivatalának törvénybe kellett foglalnia, hogy a képviselők bemehetnek az ülésterembe öltöny és nyakkendő nélkül is – írja a France24. Azonban a tenue de ville-hez képest korábban csak „tiszteletteljes öltözetre” volt szükség. A népviseletek, mint amilyen Moetai Brotherson képviselő polinéz lavalava inge, továbbra is engedélyezettek.

A britek nem dilemmáznak, a spanyolok elhagynák

Nemcsak a parlamenti öltözködés, hanem egészében véve a politikusok általában vett ruházkodása mindenhol fontos kérdésnek számít. Még nálunk is, gondoljunk csak Szijjártó Péter annak idején kidobott luxuszakójára.

Az Egyesült Királyságban 2009-ben már volt egy, a Dubost-éhoz hasonló botránysorozat, amikor sorra derültek ki a simlis költség-visszatérítések a képviselők köreiben. De később is több alkalommal reflektorfénybe kerültek egyes képviselők, amiért „nem megfelelően” vagy éppen túl drágán vett ruhákba öltözködtek. John Bercow korábbi házelnök – amellett, hogy elég sajátos stílusban próbált rendet tartani a brit parlamentben – a talárja mellé rendszerint elég rikító színű, vagy furcsa mintájú nyakkendőket választott magának.

 Jessica Taylor / UK Parliament / AFP
John Bercow a lemondásáról szóló nyilatkozatához is látványos nyakkendőt viselt – Fotó: Jessica Taylor / UK Parliament / AFP

Bercow-t azonban nem a vicces nyakkendők miatt, sokkal inkább az öltönyei áráért támadták. 2016-ban 1060 fontot (akkori árfolyamon kb. 374 ezer forint) költött az adófizetők pénzéből egy új, ceremoniális öltönyre, néhány évvel korábban pedig 3000 fontért csináltatott öltönyt – szintén az adófizetők pénzéből. Bercow hivatala akkor azzal védekezett egy közleményben, hogy a házelnök mindennap köteles ünnepi öltözetben végezni a munkáját, de amúgy nagyon vigyáznak majd a drága öltönyre, mert csak akkor veszi fel, ha feltétlenül szükséges.

Ami az ülésteremben való öltözködést illeti, a briteknél is felmerült a nyakkendődilemma, de ezt sokkal jobb hangulatban, egymásnak való beszólogatás nélkül intézték. 2009-ben még leteremtettek egy képviselőt, amikor nyakkendő nélkül próbált felszólalni, írja a BBC. Egy erre vonatkozó kérdés után Bercow viszont kijelentette, hogy a „business attire” az elvárás, amelynek nem feltétlenül része a nyakkendő, így anélkül is fel lehet szólalni a parlamentben.

Érdekes egyébként, hogy a nyakkendőviselés megítélésének skáláján a francia a parlament egyes tagjai a legszigorúbbak, míg a hagyományosan merev, illedelmes britek legalábbis akkor nem álltak meg a kérdésen hosszan mélázni. Az viszont talán nem meglepő, hogy a spanyolok még ennél is szabadosabban állnak a szóban forgó ruhadarabhoz. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanis nemrég felszólította a köz- és magánszektorban dolgozókat, hogy hagyjanak fel a nyakkendők viselésével. Ő sem visel nyakkendőt, emellett azt szeretné, ha az ő munkatársai és úgy alapból, a spanyol emberek sem viselnék a kánikulában. Mindezt azzal indokolta, hogy a kérésnek energiatakarékossági vonzata is van, ugyanis

ha nem viselnek nyakkendőt, „az embereknek nem lesz olyan melegük, ritkábban fognak klímát használni, így az energiaköltség is csökken”.

Tokától bokáig kell fedni?

Nehéz azonban megtalálni, hogy pontosan hol a határ a megfelelően lenge és az illetlenül alulöltözött között. Szintén a briteknél a Munkáspárt képviselőjét, Tracy Brabint sokan megszólták a közösségi médiában 2020-ban, miután egy olyan ruhát viselt az ülésteremben, amelyből az egyik válla teljesen kilátszott. A Twitteren könnyűvérűnek, másnaposnak, szoptatni készülőnek, részegnek titulálták Brabin öltözetét, de olyan is volt, aki szerint úgy nézett ki, mint akit „most csaptak fel egy kuka tetejére egy kocsma mögött”.

„Ki gondolta volna, hogy az emberek ennyire érzékenyen viszonyulnak egy vállhoz…” – kommentálta az ügyet Brabin. A képviselő szerint sajnos nem lepte meg az emberek reakciója, szerinte ez is csak újabb példa volt a nőket érő mindennapi szexizmusra.

 House Of Commons / PA Wire/ PA Images / AFP
Tracy Brabin a vállát láttató ruhában, 2020-ban – Fotó: House Of Commons / PA Wire/ PA Images / AFP

Hasonlókon ment keresztül Rju Hodzsong dél-koreai képviselőnő is, miután 2020-ban egy rövidebb, piros alapon fehér mintás ingruhában ment dolgozni. A koreai közösségi médiát egyből elárasztották az ehhez kapcsolódó posztok. Egyesek azt írták, hogy nemsokára már bikiniben mehet dolgozni, mások azzal jöttek, hogy péntek esti mulatozáskor szokás így felöltözni. Egyesek Rju korát hozták fel, miután a 27 éves képviselő a legfiatalabb volt a parlamentben. Rju a sajtónak azt nyilatkozta: azért viselte ezt a ruhát, hogy „megtörje az öltönyös törvényhozók hagyományát”, mert szerinte „a parlament tekintélye nem ezekre az öltönyökre épül”.

Rju mellett közleményben állt ki a kis ellenzéki Igazság Párt, aminek a tagja. Azt írták, elítélik azt, hogy egy női politikust a külseje, és nem a jogalkotói munkája alapján ítélnek meg. „Sajnálattal tölt el bennünket parlament mai valósága, ahol természetessé vált az egymással való fennhéjázó üvöltözés, de a ruhaviselés probléma” – írták. Dél-Koreában még mindig erősen jelen van a szexizmus és a hímsovinizmus a közéletben. Előfordult olyan is, hogy egy Harvardon tanult és kormányzati bizottságokban dolgozó vezető közgazdász-professzornőnek azt mondta az egyik jobboldali politikus, hogy „inkább szüléssel járuljon hozzá a haza épüléséhez”.

Persze képviselőnők külsejére tett degradáló megjegyzésekből itthon sincs hiány. Magyarországon az is előfordul, hogy nem is a parlament falain kívül hangzanak el, hanem épphogy azon belül. A magyar női képviselőket ebben és ebben a cikkben kérdeztük többek között arról, hogy milyen szexista megkülönböztetés éri őket a munkahelyükön.

Oszd meg ezt a cikket!