DAEO FMMost szól:

Peking huszonhat éve nem látott tengeri erődemonstrációt lengetett be Pelosi tajvani útja után

A várakozásoknak megfelelően ellátogatott Tajvanra Nancy Pelosi, az amerikai törvényhozás alsóházának, a képviselőháznak az elnöke, amire a Kínai Népköztársaság – szintén a várakozásoknak megfelelően – katonai erőfitogtatással és gazdasági szankciókkal reagált.

Pelosi 1997 óta a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki a Kínai Népköztársaság által a saját részének tekintett, de a gyakorlatban 1948 óta a pekingi rezsimtől függetlenül működő, jó három évtizede demokratikus politikai berendezkedésű szigetre látogatott (Tajvan nemzetközi helyzetéről itt írtunk részletesen). A házelnöki vizit célja saját állítása szerint az volt, hogy jelezze, az Egyesült Államok „kész megóvni a tajvani demokráciát”, támogatja a tajvani status quót, és nem akarja, hogy „bármilyen erőszak érje” a szigetet. Ebben egy nyílt levélben még 26 republikánus párti szenátor is támogatta a demokrata politikust, és a tajvani vezetés is üdvözölte a látogatást.

Ugyanakkor az amerikai kormány a borítékolható kínai ellenlépések miatt ellenezte, hogy a 82 éves Pelosi – a jelek szerint egyéni akaratából – elmenjen a szigetre. Amerikai elemzők pedig a látogatás előtt és után sem igazán értették, hogy pontosan mi volt az értelme a vizitnek: Pelosi útja a szkeptikusok szerint nem járt semmilyen gyakorlati előnnyel Tajvannak, cserébe tovább rontja az amúgy is erős bizalomhiánytól szenvedő és egyre nyíltabb ellenségeskedéssel jellemezhető amerikai–kínai viszonyt, és a sziget gazdaságára nézve is kockázatokat jelent.

A vizitet Pekingben természetesen a Tajvan feletti kínai szuverenitás kikezdésére és a status quo megváltoztatására tett kísérletként értelmezték. Kína már a vizit előtt azzal fenyegetőzött, hogy „aki a tűzzel játszik, az megégeti magát”, és Pelosi keddi késő esti landolása után nem sokkal bejelentette, hogy a főbb tajvani kikötők közelében, a tengeri és légi kereskedelmi útvonalak mentén kezd hadgyakorlatba csütörtöktől vasárnapig.

Ezzel együtt a jelen állás szerint a gazdasági szankciók és a katonai válasz is relatíve visszafogott, és inkább figyelmeztető jellegű erődemonstráció, mintsem egy komolyabb kísérlet Tajvan gazdasági és katonai megfojtására.

Jönnek, lövöldöznek

A szerdán aztán Dél-Koreába továbbinduló Nancy Pelosi egynapos látogatása egy különösen erős időszakban jött. Az Egyesült Államok külpolitikai kapacitásainak egy jelentős részét az ukrán válság köti le, miközben a Kínai Kommunista Párt már az őszi kongresszusára készül, ahol a várakozások szerint Hszi Csin-ping pártfőtitkárt és államfőt megerősítik tisztségében, és ezzel Mao Ce-tung óta a formálisan legtovább hatalmon lévő, egyúttal legbefolyásosabb vezetővé válhat.

Egy magas rangú amerikai politikus tajvani látogatása egyébként is kínai ellenlépéseket vonna maga után. Mint a látogatást beharangozó cikkünkben részletesebben is írtunk róla, Pekingben stratégiai és legitimitási szempontból is fontos ügy, hogy Tajvan ne kerüljön amerikai védőernyő alá. A jelenlegi politikai helyzetben a Kína nagyhatalmi státuszának helyreállítását hangoztató Hszi és a más politikai erőkhöz hasonlóan társadalmi támogatottságát a nacionalizmus felkorbácsolásával doppingoló Kínai Kommunista Párt a jelenlegi helyzetben számos elemző szerint különösen nem engedheti meg magának, hogy úgy tűnjön, az amerikaiak packáznak velük.

A Kínai Népköztársaság az útra válaszul tengeri blokáddal felérő haditengerészeti gyakorlatokat jelentett be a főbb tajvani kikötők és hajózási útvonalak közvetlen közelében. A Peking által a sziget körül bejelentett hadgyakorlatok helyét a CNN szedte össze, ezen a térképen lehet látni:

A kínai bejelentés szerint csütörtök és vasárnap között zajló erőfitogtatásra hat övezetet jelöltek ki, amelyek minden oldalról körülveszik a szigetet, és három helyen is néhány kilométerre a partoktól húzódnak. A zónák feltűnően közel vannak a két nagy tajvani kikötőhöz, Tajpejhez és Kaohsziunghoz is, valamint a világ legfontosabb és legforgalmasabb, Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő tengeri kereskedelmi útvonalai is azon a területen vezetnek, ahol a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a hadgyakorlat keretében épp lövöldözni készül.

Kína legutóbb 1995-ben és 1996-ban tartott hasonló katonai felvonulást a Tajvani-szorosban, amikor a tajpeji vezetés elkezdett kicsit autonómabb külpolitikát folytatni.

A kínai pártállami sajtó vérmesebb kiadványai azzal fenyegettek, hogy a következő napokban rakétateszteket hajthatnak végre, és tajvani katonai célpontokra is csapást mérhetnek, bár ez egyelőre inkább a belső közönségnek szánt üzenetnek tűnik. A tajvani hatóságok szerint a kibertérben mindenesetre már érték támadások a szigetet, de komolyabb fennakadást nem okoztak.

Emellett kedden 21, szerdán további 27 kínai harci repülőgép lépett be Tajvan légi azonosítási övezetébe, bár ez korántsem példátlan dolog. A kínai légierő az utóbbi hónapokban rendszeresen repked a sziget térségében, az egynapi rekord 56 berepülés volt tavaly októberben, amikor egy térségbeli amerikai vezetésű hadgyakorlatra reagáltak. Másrészt a tajvani légi azonosítási övezet egy egyoldalúan kijelölt, nagy kiterjedésű, nemzetközi jogi szempontból nem elismert zóna. A kínai gépek jellemzően nem a sziget közvetlen közelében, hanem attól tisztes távolban, a partoktól délnyugatra szoktak repkedni.

 Annabelle Chih / Getty Images
Tajvan AAV7 kétéltű támadó járműve felszínre tör a tengerből egy esetleges kínai támadásra felkészítő, ötnapos hadgyakorlat során 2022. július 28-án Pingtungban – Fotó: Annabelle Chih / Getty Images

Gazdasági szankciók

A katonai felvonulás mellett gazdasági szankciókkal is megsorozták Tajvant Pekingből. A kínai hatóságok első körben megtiltották mintegy kétezer élelmiszeripari áru behozatalát Tajvanról, ami az első értékelések szerint több száz, jellemzően a kormánypárti körzetekben tevékenykedő cég számára lehet végzetes. Szerdán a homok exportjának és egyes haláruk és gyümölcsök importjának korlátozását jelentették be, valamint megtiltották a kínai entitásoknak az üzletelést egyes tajvani technológiai cégekkel.

Kína természetesen Tajvan legfőbb kereskedelmi partnere, azaz Peking jelentős károkat tud okozni a tajvani gazdaságnak, ha nagyon akar. Ugyanakkor – sok más országhoz hasonlóan – a kínai elektronikai ipar is erősen függ a tajvani mikrocsipimporttól, amelynek felfüggesztése rövid távon komoly ellátási problémákat okozhat.

A szankciózás mindenesetre egyelőre elég mérsékelt szinten mozog.

Az importált homok például a tajvani belföldi szükséglet kevesebb mint egy százalékát tette ki az utóbbi két évben, és az import kevesebb mint harmada jött Kínából. A mezőgazdasági szankciók ugyan rosszul jönnek a helyi farmereknek, de az agrárium a tajvani GDP mindössze 1,8 százalékát teszi ki. Bár Tajvan lakossága csak 23 milliós, a Nemzetközi Valutaalap szerint a világ 21. legnagyobb gazdasága a sziget, amelyet ezek a szankciók még nem fognak megfektetni.

A nagyobb kérdés, hogy milyen hatással lesz a blokád a kereskedelmi forgalomra. A tajpeji reptér szerint csütörtökön 51 nemzetközi járatot kell törölni, bár azt állították, ez a koronavírus-járvánnyal, és nem a hadgyakorlattal áll összefüggésben. A hadgyakorlatok mindenesetre a Japánt és Dél-Koreát Délkelet-Ázsiával összekötő légifolyosó forgalmára is hatással lehetnek, és egyes hírek szerint a tajvani hatóságok arra kérték a kereskedelmi hajókat is, hogy keressenek alternatív útvonalakat.

Ez különösen a tajvani csipgyártás globális termelési láncokban játszott központi szerepe miatt érdekes a világ maradék részének:

az utóbbi két évben a német autóipartól és annak magyarországi gyáraitól kezdve az amerikai IT-szektorig számos területen okozott komoly fennakadást és veszteségeket, hogy nem volt elég mikrocsip. A tajvani kereskedelmi útvonalak elfojtásával a félelmek szerint visszatérhet a hiány, bár egyelőre nem tűnik ennyire vészesnek a helyzet. A gazdasági szankciókat azonban Kína szerdán folyamatosan fokozta, ezért egyes várakozások szerint újabb büntetőintézkedések jönnek majd a következő napokban.

Tajvanon nincs pánik

Az út a kínai politikusok mellett a Weibo nevű kínai mikroblogplatformot és a Flightradar nevű, repülőgép-követő oldalt is kiakasztotta. Az előbbin kínaiak milliói követték és vitatták meg az amerikai házelnök tajvani látogatását, egyesek humorral, de sokan kemény válaszcsapást követelve – de a szolgáltatás nem sokkal a landolást követően lehalt.

Tajvanon a helyiek a helyszíni beszámoló szerint nem izgulták túl a dolgot, az utcán megszólított emberek a nyugati sajtónak arról beszéltek, hogy már hozzá vannak szokva a fenyegetéshez, és szerintük Peking csak blöfföl. A helyzetet jellemzi, hogy a szigeten rengeteg politikus és politikai vajákos fogadott arra, hogy a vizit megvalósul-e vagy sem, a fogadások folyományaként pedig a vesztesek rántott csirkét voltak kénytelenek osztogatni az utcán.

 Anthony Kwan / Getty Images
Egy Kína-párti támogató rálép Nancy Pelosi képére a tajvani látogatása elleni tiltakozás során 2022. augusztus 3-án, Hongkongban – Fotó: Anthony Kwan / Getty Images

Pelosi megérkezését követően ellene és mellette is tüntettek Tajpejben, bár az utóbbiak jóval többen voltak. A hivatalos szervek nagy elánnal üdvözölték a házelnököt, a sziget legmagasabb épületére az Egyesült Államokat és Pelosit köszöntő üzeneteket vetítettek ki, és a tajvani parlament elé is tömegek gyűltek szerdán, amikor az amerikai házelnök meglátogatta a törvényhozást. A főbb tajvani tévék és lapok pozitív hangnemben számoltak be a látogatásról, és a tajvani rendszer amerikai támogatásának jeleként, a kínai fenyegetésekkel szembeni kiállásként értelmezték azt.

Tajvani szempontból a helyzet arról szól, hogy nem akarnak Hongkonggá válni, és a jelenlegi kormányerő, a Demokratikus Haladó Párt szerint ennek a legjobb eszközei az Egyesült Államok védelmi garanciáinak elmélyítése, Tajvan globális gazdasági szerepének hangsúlyozása, valamint a kínai fenyegetések által veszélyeztetett demokrácia imázsának felerősítése a nyugati világban.

Ezt jelzi, hogy Caj Ingven tajvani elnök a Pelosival tartott találkozója után az ukrajnai orosz invázióval hozta párhuzamba Tajvan helyzetét, és a sziget védelmének megerősítéséről beszélt.

Tajvani szempontból tehát arról van szó, hogy a Kínával szembeni elrettentés növeléséről szólt a látogatás, és egyes spekulációk szerint Pelosi maga is úgy vélte, hogy Kína megerősödésének fényében a jelképes gesztusra az amerikai kormány noszogatása és a szigetnek nyújtott védelmi garanciák megerősítése érdekében volt szükség.

Washingtonban vitatják

Az amerikai kormányban és washingtoni agytrösztökben ugyanakkor a New York Times és a Foreign Policy cikkei szerint sokan úgy érzik, hogy a tajvani vizit aláássa Joe Biden kormányának kelet-ázsiai szövetségesi politikáját:

az Egyesült Államok térségbeli partnereivel való konzultáció és a tágabb következmények, a politikai költségek és hasznok megvitatása nélkül tett egy súlyos lépést, amely hosszabb távon is nagy hatással lehet a térség viszonyaira,

például a kínai katonai aktivitás további fokozódásával, illetve az Amerika megbízhatóságába vetett hit csökkenésével. Bár Kína kardcsörtetése és az utóbbi időszakban Ausztráliától a Fülöp-szigetekig számos térségbeli országgal szemben alkalmazott gazdasági zsarolólépései jelentősen rontották megítélését, az amerikai szövetségesek pont a feszültségek csökkentésében, nem azok felkorbácsolásában érdekeltek.

Mások szerint a demokrata párti kormány és a Demokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusának számító Pelosi közti nézeteltérés azt jelzi, hogy az amerikai külpolitika szétszórt és átgondolatlan, vagy legalábbis nincs összhang a törvényhozás és a kormány között. Ezt az érzést fokozhatja, hogy a szenátus egyes tagjai szeretnék mélyíteni a tajvani–amerikai védelmi és diplomáciai kapcsolatokat, amire természetesen Pekingben hasonlóan reagálnának, mint Pelosi manőverére.

 Chien Chih-Hung / Office of The President / Getty Images
Nancy Pelosi beszédet mond, miután átvette Tajvan legmagasabb polgári kitüntetését Caj Ing-ven elnöktől az elnöki hivatalban 2022. augusztus 3-án Tajpejben – Fotó: Chien Chih-Hung / Office of The President / Getty Images

A látogatás belpolitikai vetületeit illetően is sok a spekuláció. Nancy Pelosi jó harminc éve – a Tienanmen-téri vérengzés óta – Kína egyik leghangosabb bírálójának számít a kongresszusban, és belpolitikai szempontból vélhetően jól jön ki számára a vizit és az azzal járó sajtó – például az olyan szalagcímek, amelyek szerint ellenállt a kínai fenyegetésnek, vagy hogy beszólt Hszi Csin-pingnek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ebből a Demokrata Párt mennyit tud profitálni a novemberi félidős választások előtt, miközben külpolitikai szempontból nem hozott különösebb eredményt a vizit.

Ezzel együtt olyan hangok is vannak, amelyek szerint a kínai ellenlépésektől nem kell komolyabban tartani, és a helyzet nem fogja meghaladni a mostani, nagyrészt erőfitogtatást szolgáló katonai manővereket,

miután Tajvan elfoglalására amúgy sem képes a kínai hadsereg, és Hszi Csin-pingnek pár hónappal a pártkongresszus előtt nem hiányzik egy olyan válság, ahol nem biztos a győzelmében. Kínában ugyanakkor egyes nacionalista kommentátorok kevesellték a válaszlépések erejét, bár ezek a nem hivatalos hőzöngések legalább annyira szólnak a külső, mint a belső közönségnek.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője viszont szerdán arról beszélt, hogy Kína hosszabb időtávon is fokozhatja katonai lépéseit, és bebetonozhatja az ellenségeskedést.

Ebben a helyzetben Kína számos olyan lépést hozhat, amelyek ugyan nem érik el a katonai agresszió szintjét, de mégis korlátozzák Tajvant.

Mások szerint ugyanakkor a tajvani kérdésben amúgy sem fenntartható a status quo, és az Egyesült Államok számára előnyösebb addig komolyabb lépéseket tenni Tajvan bebiztosítása érdekében, amíg Kína nem képes katonailag elfoglalni a szigetet.

Bár az Egyesült Államok hivatalosan Pekinget fogadja el mint Kína egyetlen legitim képviselőjét, Tajvan szuverenitását illetően hivatalosan nem foglal állást. Emellett kormányzati nyilatkozatok és a tajvani–amerikai kapcsolatokat szabályozó törvények értelmében elvben támogatja Tajvan különállását, és olykor fegyvereket is szállít a szigetnek – amit természetesen Pekingben szintén provokációnak tartanak. (Tajvan státusának jogi és politikai útvesztőiről egy békésebb időben, máshol írtunk részletesen.) Ezzel együtt Washingtonban hivatalosan nem szokás kimondani, hogy megvédenék-e Tajvant egy kínai támadás esetén – bár Joe Biden elnök az utóbbi időben többször is beszélt erről, kormánya később igyekezett leszögezni, hogy a hivatalos amerikai álláspont nem változott.

Oszd meg ezt a cikket!