Wales, a Munkáspárt hagyományos fellegvára, soha nem látott politikai földrengéssel néz szembe, amely az egész Egyesült Királyságra kiterjedő következményekkel járhat.
A Caerphilly-i időközi választáson elszenvedett megalázó vereség, ahol a párt 100 éve először csúszott a harmadik helyre, nem csupán egy helyi kudarc. Ez egy vészjósló jel, amely Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetőjének és potenciális miniszterelnök-jelöltjének jövőjét is megkérdőjelezi, és azt sugallja: az évszázados munkáspárti uralom Walesben a végéhez közeledhet.
Caerphilly – A Rémálom Kezdete
A múlt hónapban tartott Caerphilly-i időközi választás eredménye sokkolta a politikai elemzőket. A sportcsarnokban zajló szavazatszámláláshoz Londonból érkező újságírók hada gyűlt, ami már önmagában jelezte, hogy valami rendkívüli készül. A Munkáspárt csupán 11%-os eredménnyel a harmadik helyen végzett, lemaradva a Plaid Cymru (győztes) és a Reform UK mögött. Ez a vereség történelmi jelentőségű: 100 éve nem fordult elő, hogy a Munkáspárt ilyen mélyre süllyedjen Caerphillyben. Ha a 2026 májusában esedékes walesi parlamenti (Senedd) választásokon – amelyeken új, arányos képviseleti rendszer lép életbe – hasonló eredmények születnek országszerte, a párt létét fenyegető veszéllyel nézhet szembe.
Keir Starmer Rémálma és az Évszázados Örökség
Munkáspárti belső források szerint a 2026-os választások „fordulópontot” jelenthetnek a leendő miniszterelnök, Sir Keir Starmer számára, aki már most is a saját vezetői pozíciójával kapcsolatos spekulációkkal és a kancellár adóterveivel küzd. Richard Wyn Jones politikai kommentátor „földrengésszerűnek” nevezte azt a lehetőséget, hogy a Munkáspárt jövő májusban elveszíti a hatalmat. Ez valóban hihetetlen lenne: a Munkáspárt 1922 óta minden egyes brit parlamenti választáson a legnagyobb párt volt Walesben, és 1999 óta, a Senedd megalapítása óta minden egyes Senedd választáson is dominált. Egy forrás egyenesen így fogalmazott: „Keir Starmer lenne az első Munkáspárti vezető, aki elveszíti Walest.” A következmények egyértelműek: Starmer nemcsak a Downing Street-en belüli válságokkal küzd, hanem a jövő májusi választások is fenyegetést jelentenek számára.
A Mélybe Húzó Okok: Botrányok és Elkeserítő Várólisták
Mi áll a Munkáspárt walesi hanyatlása mögött? A válasz összetett:
Egészségügyi Válság: A Seneddben 26 éve hatalmon lévő Munkáspárt működését egyre több kritika éri, különösen az NHS (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) terén, amely a walesi kormány 27 milliárd fontos költségvetésének 55%-át emészti fel. Bár a várólisták hossza kissé csökkent az elmúlt évben, még mindig aggasztóan magasak. Több mint 8000 beteg vár két évnél is tovább kezelésre, szemben Anglia mindössze 168 ilyen esetével.
Vaughan Gething Botrány: A párt tavaly Vaughan Gething rövid ideig tartó miniszterelnöki ciklusa idején rossz okból került a címlapokra, miután adománygyűjtési kampányával kapcsolatban botrány robbant ki. Bár Gething ragaszkodott ahhoz, hogy minden szabályt betartottak, az „házon belüli háborúskodás” Cathy Owens politikai tanácsadó szerint komolyan megrogyasztotta a párt népszerűségét.
A „Cserepes Virágok” Elmélete: Owens szerint a pártnak át kellene vennie a „cserepes virágok” elméletét, azaz olyan, azonnal látható változásokat kellene mutatnia, amelyek javítják a választók hangulatát. „A választók azonnal látni akarják a jó dolgokat, de nem látják” – mondja. „Csak negatív híreket látnak, és ez nem csak Walesre jellemző.”
Konfliktus Cardiff és Westminster között
A feszültség tapintható Cardiff Bay és Westminster között. Bár voltak előnyei a két munkáspárti kormány együttműködésének (például Rachel Reeves 1,7 milliárd fontos kiegészítő finanszírozása), a brit Munkáspárt számos walesi követelést nem teljesített. Ilyen például a Barnett-formula reformja, a Crown Estate vagyonának Walesre való átruházása, vagy a walesi kormány hitelfelvételi korlátainak enyhítése. Egy walesi munkáspárti forrás szerint Eluned Morgan miniszterelnöknek határozottabban kellene kiállnia ezekért a követelésekért: „Mindannyian utáljuk, ha a miniszterelnök azt mondja, hogy zaklatni fogja Keir Starmer-t, és kérni fog tőle valamit. Mintha egy barátjától kérne egy tízest, hogy fizesse a kört a kocsmában.”
Fellendülő Alternatívák: Plaid Cymru és Reform UK Hódít
A Munkáspárt botladozása közepette két alternatíva is megerősödött:
Plaid Cymru: A Caerphilly-i győztes Plaid Cymru immár „kormányra kész” pártként próbálja magát pozicionálni, konkrét ígéretekkel az NHS-re, a gyermektámogatásokra és a helyi vállalkozásokra vonatkozóan. Bár végső célja a függetlenség, Rhun ap Iorwerth vezető pragmatikusabb megközelítést alkalmaz, elismerve, hogy az egyedülállás gondolata sokakat riaszt. Egy walesi munkáspárti forrás szerint „Senki Walesben nem gondolja, hogy Wales ténylegesen független lesz. Az emberek a Plaid Cymru-ra szavaznak, mert elegük van a Munkáspártból, és most van alternatívájuk.”
Reform UK: A Reform UK, amely Caerphillyben a második helyen végzett 36%-kal, különösen érdekes eset. Nincs walesi vezetője vagy specifikus walesi politikája, mégis jelentős támogatást élvez. Javaslatai között szerepel a „Nemzeti Menedék” program felszámolása, valamint a kétgyermekes juttatási plafon eltörlése.
Előre Tekintve: Elkerülhető-e a Bukás?
A pártvezetés abban bízik, hogy a dolgok még megfordíthatók. Londonban azonban Keir Starmer saját vezetésével kapcsolatos pletykák terelik el a figyelmet, ami nem segít a walesi problémák kezelésében. A walesi Munkáspárt sok tagja nagy volumenű beruházási bejelentésekre vár Westminsterből, mint például az Anglesey-n nemrég bejelentett új atomerőmű. De vajon ez elegendő lesz-e? Alun Davies, Blaenau Gwent képviselője levelében arról írt, hogy a választók szerint „nem lehet rosszabb”, és „rugdosni kell a pártot”. Egy másik forrás „beépített vereségről” és „kevés időről” beszélt a fordulat lehetőségére.
Az a szó, amely a Munkáspártot a tavalyi általános választásokon elsöprő győzelemhez segítette – a „változás” – most kísérthet Walesben. A Munkáspárt ellenfelei úgy érzik, hogy a walesi választók egy évszázadnyi uralom után készen állhatnak rá.
Forrás: www.bbc.com