DAEO FMMost szól:

Roller, repohár, különvonat – így próbált zöld fesztivál lenni a Sziget

Szuper a fa evőeszköz, szimpatikus a folyamatos szemétszedés és a szelektívgyűjtés, de a repohárrendszer nem tűnik hitelesnek – ezek voltak az általános gondolatok azoktól, akikkel az idei Sziget fesztiválon a környezetvédelemről és a „zöld Szigetről” beszéltünk. Budapest és Magyarország gigafesztiválja hosszú évek óta igyekszik hangsúlyt fektetni a társadalmi küldetésekre.

Három éve az utolsó Szigetre Jane Goodall is ellátogatott, idén pedig olyan régi és új törekvések erősítették a zöld Sziget narratíváját, mint például

  • az ivóvizes blokkok, amikkel kikerülhettük a 890 forintos PET-palackos vizet;
  • a még mindig tokenes repohárrendszer;
  • a megnövekedett kapacitású szemétgyűjtések;
  • a nehezebb bejutás autóval;
  • környezetvédelmi tippek;
  • de az igazán nagy újítás idén a Sziget ígérete volt, miszerint fenntarthatósági jelentést készítenek.

Kimentünk, megnéztük, bejártuk a Sziget zöld részeit, a programlehetőségeket, hogy megtudjuk a Sziget résztvevőitől és szervezőitől, hogy mitől is zöld a zöld. Aztán körbejártunk olyan kérdéseket is, minthogy mit jelent egy fesztivál fenntarthatósági jelentése, meg egyáltalán: van olyan, hogy zöld fesztivál?

Szóval van olyan, hogy zöld fesztivál?

A kérdéssel a különböző cégek zöld tevékenységeinek ellenőrzőihez, a Cleanwashers csapatához fordultunk. Mint elmondták, általánosságban az a helyzet, hogy „nincs olyan, hogy fenntartható fesztivál, hiszen ha egy helyre ilyen tömegű ember összejön az szennyez, méghozzá jobban mint a hagyományos lakhatási körülményei közt”. Ezt erősítette Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere, aki úgy fogalmazott,

„Van egy alapvető probléma a fesztiválok fenntarthatósági törekvéseivel: a fesztiválok mind fogyasztásgenerálóak. A korszerű fenntarthatósági szemlélet pedig fogyasztáscsökkentés-párti.”

Dominus szerint a cél itt inkább az, hogy a két egymással alapvetően ellentétes irányba mutató dolgot „mégis valahogyan meg kell próbálni közös nevezőre hozni. Első sorban arra kell koncentrálnunk, hogy csökkentsük a környezeti terhelésünket.”

 Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Dominus Ákos – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Miután azonban a fesztivál fesztivál-mivoltjából fakadóan terheli a környezetet, vannak dolgok, amiket képes a tudatosság szempontjából megtenni, és vannak, amikkel nem tud mit kezdeni. A Cleanwashers egyik alapítója, Paul Ágnes segített összeszedni nekünk ezeket a pontokat, amelyek az alábbiak szerint néznek ki:

Tud vele mit kezdeni egy fesztivál:

  • megközelíthetőség-közlekedés;
  • szelektív gyűjtés;
  • víz- és szennyvízhálózat;
  • energiaellátás és energiafelhasználás egységesítése (amennyire lehet);
  • építmények újra használhatósága.

Emellett Paul kiemeli, hogy fontos az is, hogy programjaiban tudatosságot mutasson: a fesztiválozók ugyanis nyitottak az új élményekre, a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás megismerésére. A Greener Festival kutatása szerint a fesztiválozók 43,1%-a változtatott az életmódján a fesztiválokon látott zöld kezdeményezések hatására.

Ezekkel viszont nem tud mit kezdeni a fesztivál:

  • zaj;
  • a környék szén-dioxid-kibocsátási terhelése;
  • természet ökológiájának megzavarása, természetkárosítás.

Ezek mellett még Paul Ágnes szerint fontos a beszállítók és maga a fesztivál felépítéséhez tartozó transzportigények optimalizálása is, ez viszont már egy jóval bonyolultabb terület. A sokat emlegetett fesztiválok repohárrendszere pedig? A Cleanwashers úgy fogalmaz:

„A repohárrendszer akkor jó, ha valóban visszajár érte a pénz. A zsetonos megoldás teljesen szembemegy az újrahasznosítás gondolatával,

hiszen a helyi körülmények kényszere alatt kifizettetnek egy egy eurós díjat, egy olyan zsetonért cserébe, aminek a visszaváltási aránya elenyésző. Ez greenwashing, és nem a körforgást szolgálja.”

 Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

De mitől látjuk zöldnek a Szigetet?

A fesztiválozók által nem meglepő módon a legtöbbet emlegetett zöld lehetőségek azok voltak, amik már az előző Szigeteken is a fesztivál részét képezték. Ha az átlagfesztiválozó belép a szigetre, az első dolog, ami szembetűnő lehet neki, az az úgynevezett Sziget-útlevélben lévő tippek: ezek egyből a tudatos étkezésre, szelektív szemétgyűjtésre, vízspórolásra és újratöltésre hívják fel a figyelmünket.

A szigetes zöld szellemiség pedig nemcsak a kis útlevelünkben, hanem mindenhol máshol is belengi a fesztivál hangulatát. A Sziget állandó tartozéka az Art Zone, ahol újrahasznosított használati tárgyakat találunk, és mi is hasznosíthatunk újra. Könnyen megragad emellett a résztvevőknek a Mama Earth-program is: a fenntartható étkezés, vega, vegán, szárnyasközpontú ételek megjelenése. Illetve persze az, hogy mindezt papírból, faevőeszközzel lehet elfogyasztani.

Összességében az egész Sziget hangulata fenntarthatóságra ösztönöz: szelektív kukák, komposztálók, PET-gyűjtők, amerre a szem ellát.

Emellett viszont került olyan újítás is a Szigetre, amit már most megemlített pár résztvevő, mint a fesztivál zöldülése: a mikromobilitás támogatása. A Szigetről ugyanis idén még jobban kiszorultak az autók, viszont az előző Szigethez képest sokkal szembetűnőbb lett az e-rollerek és közösségi autók megjelenése. Mint Dominus Ákos fogalmazott, ez azzal is van összefüggésben, hogy „a mikromobilitás maga országosan is felerősödött, így erősödött a cél a Szigeten is.”

Fenntarthatósági jelentés egy fesztiválon?

„Alapvetően a Sziget nem kötelezett fenntarthatósági jelentés készítésére, de mi azt gondoltuk, hogy jó, ha egy dokumentumban összefoglaljuk, hogy a különböző fenntarthatósági területeken mire jutottunk”

– magyarázta a fenntarthatósági jelentés okát Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere. Mint kifejtette, a jelentés a hagyományos értelmében az ENSZ által kitűzött 17 fenntarthatósági célt hivatott majd egyesével tárgyalni: ezek között pedig nemcsak környezeti témákat találni, hanem társadalmi kérdéseket is. Dominus hozzátette, a Sziget fesztiválként „azért nem tud az összes területen felmutatni valamit, de van, ahol igen, a Sziget elég aktív például az LMBTQ-kérdésben, ez is egy fenntarthatósági hosszú távú cél. Támogatunk emellett más társadalmi projekteket is a környezetiken túl.”

Dominus kitért arra is, hogy a Sziget bár már 2019-ben készített fenntarthatósági jelentést, ezt még csak belső használatra. Az eredeti terv az volt, hogy az abból tanult hiányosságokra fókuszálva továbbfejlesztik a fesztivált. A fejlődés érződik is a Szigeten, bár Dominus hozzátette, azért mégiscsak kiesett két év, a járvány után pedig „nehéz volt az újrakezdés”.

 Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A cél viszont az idei után, hogy hosszabb távra tervezve, évente készüljön nyilvánosan elérhető fenntarthatósági jelentés a Szigetről. A jelentéskészítés egyébként félig külsős, félig belsős: egy holland mesterszakos szakdolgozó készíti, aki maga kereste meg anno a Szigetet a szakdolgozatához. „Látszott, hogy iszonyatosan ismeri a részleteket, felmérést és interjút készített velünk”, végül pedig a fesztivál kérte meg, hogy készítse el a jelentést. „Ez nem olyan, mint amikor egy külső auditálóval készíted el, ez még egy bétaverzió” – tette hozzá Dominus.

Komposzt és re-szemét

„Vannak hulladékcsökkentési terveink, kacsintgatunk kicsit a körforgásos gazdaság felé is, de ez még a következő szint”

– magyarázta Dominus a Sziget zöld törekvéseiről. A szemét szempontjából a fesztivál egyik fontos törekvése Dominus szerint az, hogy kiemelten fókuszálnak a szemétvisszaszedés kérdésére. Úgy látják, van is fejlődés, a Sziget-szemét egyre homogénebb, a színpadok előtt termelődő hulladék is leszűkült már lényegében főként alumíniumdobozokra. Az előző Sziget eredményei alapján pedig olyan számbeli eredmények is látszanak, minthogy:

  • 50%-ban tudták visszagyűjteni a hulladékot újrahasznosításra (a hazai átlag 35%);
  • 2019-ben 10 tonna PET-palackot, 20-30 tonna üveget gyűjtöttek vissza;
  • a szívószálak pedig egyre inkább eltűnnek: 1,2 millióról 600 ezerre csökkent egy év alatt, 2019-re már csak 400 ezer fogyott.

Dominus hozzátette, szerinte a Sziget repohárrendszere is kielégíti a fesztiválon a funkcióját. Habár a tokenrendszerrel szerinte is alapvetően vannak jelentős problémák, egy „ilyen nagy fesztiválon még elfogadható”, ugyanis itt a repohár „fenntartható, környezetileg megtérül”:

„Itt elég sokat fogyaszt valaki ahhoz, hogy visszaforogjanak a poharak. Egy repohár környezetileg 5-6 használat után térül meg: itt a Szigeten ez biztosítva van.”

A két nagy probléma

Dominus szerint az egyik legnagyobb problémát a Szigeten a hulladékok közül a kempingszemét jelenti – ez lerakóba kerül, a „hulladékok hierarchiájának legalacsonyabb szintjére”. A fesztiválozók pedig aztán tényleg mindent otthagynak a kempingben: sátrat, hálózsákot, matracot, kempingszékeket, tusfürdőt.

 Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Idén erre a problémára külön kampányt indított a Sziget, emellett pedig maradt továbbra is a Máltai Szeretetszolgálat szigetes programja: a kempingben hagyott dolgok visszaforgatása a szociális szférába. Dominus szerint azonban itt is akad baj, a program miatt sokan azt hiszik, hogy

„ha van egy ilyen szociális projekt, akkor már oké otthagyni a sátrat. De egyáltalán nem oké, egy törött, szakadt sátrat már nem lehet odaadni szociális célra. Szemét lesz belőle”.

A hulladék mellett Dominus szerint a másik nagy probléma a Szigeten környezeti szempontból az utazás. A Szigethez hasonló fesztiválok esetében „a szén-dioxid-kibocsátás 80%-a a látogatói utazásból fakad”. Dominus hozzátette, ez ráadásul nehéz téma, mert „nem mi döntünk arról, hogy hogy jöjjön ide: ráadásul nincs is rendes alternatíva a repülő helyett, ami van, az nem olyan kényelmes és nem olyan olcsó.”

A Sziget egyébként ennek leküzdésére meg is próbált különvonatokat indítani különböző országokból, de Dominus szerint erre nem voltak igazán vevők a külföldi vonattársaságok. Egyedül Hollandiából sikerült különvonatot indítani, „az önmagában felszív 2000 embert – az tíz repülőgép”, mondta Dominus. Kiemelte, nemcsak a külső, hanem a belső közlekedésére tett törekvések is legalább ennyire fontosak szerinte: ezért

„Nem kínál a fesztivál évek óta parkolókat, helyette viszont HÉV-et, hajót, biciklitárolót igen”.

Oszd meg ezt a cikket!