DAEO FMMost szól:

Tervezni lehet, de csak menet közben derül ki, luxus-e a városi kutyatartás

Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 3 milliónál is több kutya él, jelentős részük városokban, és minden harmadik otthon kutyás. A felnőtt lakosságnak községekben 39, városokban pedig 26 százaléka él olyan háztartásban, amelyben tartanak kedvtelési célból legalább egy ebet – derül ki a Tárki friss, áprilisi reprezentatív felméréséből, amely az MTA–ELTE Lendület „Társállat” Kutatócsoportnak és az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék PhD-hallgatójának, Varga Györgynek a megbízásából készült.

Arról már részletesen írtunk ITT, hogy a városi kutyatartás kutyások és nem kutyások között milyen feszültségeket szül. Az egyik gyakran elhangzó ellenérv az, hogy városban kutyát tartani igazi luxus, de vajon mennyiben igaz ez.

Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy milyen költségekkel kell számolni, ha egy városi otthonban él az eb, miért lehet olcsóbb a falusi kutyatartás, és hogy mi köze van az egésznek a luxushoz.

Túl sok változó

Magyarországon nincs elérhető statisztika arról, hogy mennyibe kerülnek az ebek a gazdáiknak, de az tudható, hogy a gazdák között elenyésző, 3 százalék alatti azoknak az aránya, akik számára (saját bevallásuk szerint) az ebtartás költségei gondot okoznak. (A Pulzus Kutató 2020-as, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 10 ezer forintot költ a házi kedvenceire havonta, de ebből nehéz kiindulni, mert nemcsak a kutyákra, hanem minden „házi kedvencre” vonatkozik.) Az Egyesült Államokban friss adatok szerint évente 1480 dollár alapkiadást (több mint félmillió forint) jelent átlagosan a kutyatartás.

Aki életében először szeretne kutyát, és azon tűnődik, hogy ez anyagilag belefér-e neki, megannyi tételes számítást talál a neten, ezek között azonban nehéz kiigazodni:

  • Zsiros László Róbert, a Szertár vloggere 2018-ban először úgy becsülte, hogy az utcáról, teljesen ingyen befogadott, kistestű Lajka kutyája az első évben minimum 132 ezer forintba fog kerülni (ekkor azonban még nem tudta, hogy az ebnek néhány hónapon belül térdkalácsficam miatt szüksége lesz egy drága műtétre).
  • A Forbes újságírója 2021-ben viszont már úgy számolt, hogy a törzskönyv nélkül vásárolt Dáma nevű dalmatájára (amelyről a vásárlás után derült ki, hogy siket) csak az első három hónapban elköltött 420 ezer forintot.

Az említett két példa között eltelt három év, de nyilván nemcsak az infláció az oka a tetemes különbségnek, hanem az is, hogy a két szóban forgó eb egészen más úton került az új otthonába, eltérő méretűek, és érezhető, hogy a gazdák igényszintje is különbözik, amikor a kutyakiegészítőkről (például márkás pórázról vagy a parkban összeszedett, talált műanyag labdákról) van szó.

Ezzel pedig el is érkeztünk oda, hogy miért lehetetlen nemcsak egy pontos, hanem akár csak nagyságrendileg, az „átlag” kutyás háztartás kiadásaira stimmelő összeget megállapítani: egyszerűen túl sok változótól (az állat életkorától, fajtajellegétől, testméretétől, egészségi állapotától és a gazdi igényeitől is) függnek a kutyás költségek.

Mennyiért lehet kutyához jutni?

Ha az ember kutyát szeretne, az első költség, amire mindenki gondolni szokott, az az eb „beszerzési ára”. Ez rögtön olyan tétel, ami a nullától több millió forintig terjedő tartományon belül szinte bármekkora összeg lehet, mindamellett eltörpül(het) a kutyatartás hosszú távú költségei mellett. Itt azt érdemes tudni és figyelembe venni, hogy

  • talált/sintértelepről ingyen elhozott ebek esetében érdemes azonnal az állatorvosnál kezdeni, ott derül ki valójában, hogy mennyibe kerül az állat érkezése az új gazda számára;
  • a menhelyek is elkérhetnek valamennyi pénzt az örökbefogadóktól (amiből jellemzően az állat addigi orvosi költségeinek egy részét fedezik), ez 10-40 ezer forintot jelent általában;
  • az olcsón, törzskönyv nélkül árult, de konkrét fajtájúnak hirdetett kutyák jellemzően szaporítóktól származnak, az árukat pedig az nyomja le, hogy a tenyésztési és tartási körülményeiken (szűrővizsgálaton, állatorvosi ellátáson és a megfelelő tápláláson) spórolnak, így számolni kell azzal, hogy ezeknél az ebeknél később költséges kezelést igénylő betegségek is jelentkezhetnek.

Ugyanakkor, ahogyan az a Telex szaporítókról szóló dokumentumfilmjében is elhangzik, ha egy kutyát drágán adnak, az még egyáltalán nem garancia arra, hogy jó helyről érkezik. Az viszont biztos, hogy a felelős tenyésztés költséges, így a törzskönyves, fajtatiszta, szűrővizsgálatokon átesett, megfelelően oltott, etetett és ellátott kiskutyák ára több százezres, de akár milliós tétel is lehet (fajtától és a szülők pedigréjétől függően).

 Mohai Balázs / MTI
Kennelek a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálatának Illatos úti telepén, 2018. október 30-án. A szolgálatnál megpróbálnak új gazdát találni, ennek érdekében szocializálják a kutyákat – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Mennyiből jön ki a kutyatartás?

A kutyatartásnak a beszerzés után vannak egyszeri, rendszeres és tervezhetetlen költségei is. Ezek egy része opcionális, más része viszont kötelező, a törvény által előírt minimum. Mi most az előbbi csoportosítás szerint tekintjük át az árakat és a kistestű kutyák méretéből indulunk ki. Általánosságban igaz, hogy minél nagyobb testű kutyáról van szó, annál drágább lehet a legtöbb tétel.

Egyszeri költségek:

  • A mikrocsipezés kötelező, törvény írja elő minden 4 hónaposnál idősebb kutya esetében. A tenyésztőktől és a menhelyekről jellemzően már csippel ellátva érkeznek az ebek az új gazdájukhoz, de ha erről nekik kell gondoskodniuk, akkor a csip beültetésének ára 5-10 ezer forint körül mozog. Vannak állatorvosi rendelők, ahol ezen felül vizsgálati díjat is felszámolnak, de az árazás nem függ a kutya méretétől.
  • Ivartalanításra a jogszabály nem kötelezi Magyarországon a kutyatartókat, de a legtöbb menhely ivartalanítja a befogadott kutyákat, illetve csak ivartalanítási kötelezettséggel ad örökbe állatokat. Ennek a műtétnek az ára kistestű szuka kutyák esetében általában 25-30 ezer forinttól indul, kan kutyáknál valamivel olcsóbban is elérhető. Az ivartalanítás ára függ a beavatkozás módjától és a kutya méretétől is, a műtét utókezelése pedig egyéb költségekkel is járhat (például gallér vagy műtéti ruha megvásárlása; a sebgyógyulást segítő kenőcs/gyógyszer; varratszedési díj).
  • Kinti tartás esetén a jogszabály szerint gondoskodni kell arról, hogy a kutyáknak legyen menedékük az időjárás viszontagságai elől. A minimumkövetelmény gyakorlatilag a fedett kutyaház, ami boltban vásárolva általában több tízezer forintos tétel. Mivel a városi kutyák többsége lakásban él, náluk inkább a szivacsos kutyafekhely (indulóára 2-3 ezer forint) és szobakennel (indulóára 10-12 ezer forint) beszerzése szokott felmerülni, ezek persze opcionális költségek.
  • Törvényi előírás, hogy gondoskodni kell a kutyák megfelelő mozgási lehetőségéről, erre pedig sem a nagy lakások, sem a kis udvarok nem adnak kellő teret, tehát sétálniuk kell. A belterületi közterületeken csak pórázon közlekedhetnek a kutyák, ezért a városi ebeknek biztosan szükségük van pórázra és nyakörvre (esetleg hámra), ez akár 1000-1500 forintból is megúszható, de a speciálisabb és/vagy márkás nyakörveknek, illetve pórázoknak akár darabja is lehet tíz-húszezres tétel.
  • A tömegközlekedésben a kutyáknak kötelező a szájkosár, ami már 800 forint körüli áron is megvásárolható, de a nagyobb testű kutyákra jó, illetve a nyomott orrú (például mopsz, francia buldog) és a hosszú orrú fajták (például agarak) speciális igényeinek megfelelő szájkosarak esetében inkább néhány ezer forintnál kezdődnek az árak.
  • Az azonosító biléta nem kötelező, de jól jöhet, ha elvész egy kutya, mert bár a mikrocsipnek tartalmaznia kell a gazda elérhetőségét, leolvasó nincs mindig kéznél. Ebből a kézzel feliratozható pár száz forint, egy fém, gravírozott felirattal néhány ezer forintból készül el.

Idetartozik még minden olyan eszköz, amely évekig kitarthat (például etető- és itatótálak, jutalomfalat-tartó tréningezéshez, ruházat, karomcsipesz és kefe a kutya ápolásához, vagy épp az autós utazáshoz szükséges kiegészítők). Mivel ezek nem mind szükségszerűen és boltból beszerzendő dolgok, ráadásul nem is biztos, hogy azonnal a kutya érkezésekor kell ezekre áldozni, ezért most nem számolunk velük. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a fentiek megvásárlása az évek során a gazda és a kutyafajta igényei alapján megsokszorozhatják a korábban felsorolt, egyszer beszerzendő, de elengedhetetlen tételek összegét.

Rendszeres költségek

Hosszú távon a kutya etetése a legnagyobb kiadás, ahogyan az az Egyesült Államok statisztikáiból is látszik. Ez Magyarországon már csak azért sem opcionális költség, mert a jogszabály is kötelezi a kutyatartókat, hogy az állatuknak a fajtájának, életkorának, egészségi állapotának megfelelő összetételben, mennyiségben és időközönként adjanak enni. Hogy ez a gyakorlatban mint jelent, ahhoz nem ad támpontot a törvény szövege. Vannak, akik a nyers etetésben hisznek, mások esküsznek a házi kosztra (az biztos, hogy a kutyáknak az egészséges élethez szükségük van állati eredetű táplálékra), mi most az egyszerűség kedvéért a bolti kutyatápok árából indulunk ki.

  • Nagy kiszerelében vásárolt, szupermarketben kapható diszkont száraz tápok kilós ára akció nélkül 500-700 forintra jön ki, ezzel számolva egy 4-5 kilós, kistestű eb havi adagja kb. 3000 forintra jön ki.
  • Nagy kiszerelésben vásárolt, kisállatboltban kapható, közepes minőségű száraz tápok kilós ára akció nélkül 1500-2500 forint körül alakul, ezzel számolva egy 4-5 kilós kistestű eb havi adagja kb. 10 000 forintra jön ki.
  • Nagy kiszerelésben vásárolt, kisállatboltban kapható prémium száraz tápok kilós ára akció nélkül 5000-8000 forint körül kezdődik, ezzel számolva egy 4-5 kilós kistestű eb havi adagja kb. 32 000 forintra jön ki.

Szintén kötelező kiadás a kutya veszettség elleni oltása, ezt az első évben kétszer, ezután évente kell megkapnia az állatnak, az ára 6000 forintnál kezdődik (itt is érdemes figyelni arra, hogy erre külön felszámít-e vizsgálati díjat az adott rendelő). Ha a gazda az úgynevezett kombinált oltást is beadatja (ami nem kötelező, de a leggyakoribb fertőzések ellen is véd), akkor van, ahol az a veszettség elleni oltással együtt már 12-13 ezer forinttért is elérhető. A parazita elleni védelem és rendszeres féreghajtás ezen felül újabb havi 4-5 ezer forint a fenti példában említett 4-5 kilós kistestű kutya esetében.

Tervezhetetlen költségek és a fogyóeszközök

Mivel a kutyák után nem fizetnek a gazdák afféle tb-t, az összes egészségügyi ellátásuk fizetős, a gyógyszereikre pedig nem jár állami támogatás, így egy-egy hirtelen jött fertőzést, kisebb sérülést is nehéz több tízezres számlák nélkül megúszni. Ha pedig baleset éri a kutyát vagy műtétre van szüksége, az többhavi minimálbérbe is fájhat. Vannak bizonyos, kutyák számára elérhető biztosítások, amelyek havi díjával lehet tervezni, de ezek sem fizetnek a fajtaspecifikus genetikai betegségek kezeléséért, van kifizetési limitjük, és idősebb, jellemzően betegesebb kutyákra már nem is köthetők meg.

A kutyatartás második legjelentősebb kiadástípusának számít az állatorvosi költség, egy 2021-es amerikai statisztika szerint évente több mint 160 ezer forintnak megfelelő összeget költöttek erre a kutyatartók.

Ezen kívül ott vannak még a „fogyóeszközök”, azaz a kiegészítők, tartozékok, felszerelések, amelyeknek a többsége opcionális, vagy a kutya fajtajellegtől és életkorától is függ, hogy van-e ilyesmikre szükség egy háztartásban. A kutyagumi felszedését azonban nem spórolhatja meg egy városi gazdi, a kifejezetten kutyaürülékesként, tekercsben árult zacskók darabja kiszereléstől függően 15-20 forint körül alakul, ezekből napi legalább kettővel kell számolni, ami havi szinten 500-600 forint.

Város kontra vidék

Nehéz azt mondani, hogy a fenti becslésekkel általános képet kaptunk a városi kutyatartás áráról, de mégis megéri végigvenni az eddig felmerülő tételeket, mert így látszik, hogy a költségek többsége nem városspecifikus. A kutyák chipelése, oltása, mozgatása, megfelelő minőségű etetése és elhelyezése ugyanis a falusi gazdáknak is törvényi kötelezettsége. Valószínűsíthető, hogy egy nagy kertben, kizárólag kint tartott eb gazdája nem költ ürülékeszacskóra, kutyaesőkabátra vagy épp memóriahabos fekhelyre, de nála is egyéb lehetnek tartási költségek. Ilyen például a kutyaház és megfelelően körbekerített kifutó kialakítása, és az is, ha messze van a legközelebbi állatorvos, ezért kiszállási/utazási díjjal is számolni kell.

Amennyiben drágább a kutyás lét a városi gazdák számára, az leginkább abból fakad, hogy az urbánusabb közegben máshogyan tekintenek az állatra. Ahogyan Kubinyi Enikő, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa mondja:

„Abban van különbség a költségek tekintetében, hogy hogyan eteti az ember a kutyáját, viszi-e autóval kirándulni, foglal-e neki is szállást, ha nyaralni megy, vesz-e neki csinos kiegészítőket, költ-e sok tízezer forintot az egészségügyi ellátására és így tovább.”

Kubinyi vezeti az MTA–ELTE Lendület „Társállat” Kutatócsoportot, amely azzal foglalkozik, hogy a kutya családtagként tartása hogyan hat a társadalomra, beleértve az egyének társas kapcsolatait, illetve hogyan hat ez az attitűd magára a kutyára. A kutatás még kezdeti szakaszban jár (a kutatók munkáját ennek a kérdőívnek a kitöltésével lehet segíteni), de abból a megfigyelésből indul ki, hogy az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribb, hogy a gazdák családtagként tekintenek a kutyáikra.

 Czeglédi Zsolt / MTI
Veszettség elleni oltásra váró kutyák Debrecenben – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

„Ebben a tekintetben lehet különbség a nagyvárosban és a vidéken élő gazdák között. A nagy kertben tartott kutyák funkciója valószínűleg kevesebbet változott az utóbbi 20 évben, ezeknek az állatoknak az esetében a házőrzés például továbbra is fontos feladat lehet, ellentétben azzal, hogy dédelgetni lehessen és gondoskodni lehessen róla, ami a városokban jellemzőbb” – magyarázza Kubinyi.

Luxus?

Vannak persze inkább a városi tartásra jellemző kutyás költségek. Tipikusan ilyenek a kutyás szolgáltatások: a kutyakozmetika, a kutyanapközi, a kutyapanzió, a bérsétáltatás és részben ideérthetők a különböző kutyaiskolai képzések is. Ezek nem szükségszerű költségek, hiszen nem fogja minden városban élő kutyás igénybe venni őket. Mégis látszik, hogy olyan igényeket szolgálnak ki, amelyek inkább a városi lét miatt merülnek fel: segítenek az ebeknek alkalmazkodni a városias környezethez és a benti tartáshoz, illetve megoldást kínálnak azokra a szituációkra, amikor a gazdának munka vagy utazás miatt távol kell lennie.

Az is tagadhatatlan, hogy a társállatipar (amelynek nagyobb részét az állateledel értékesítése, kisebb részét pedig a kiegészítők, tartozékok, felszerelések teszik ki) világszinten és Európában folyamatosan növekvő üzletág. A 18 országot és 5 piacvezető vállalatot magában foglaló Európai Állateledel-ipari Szövetség (FEDIAF) 2020-ban publikált statisztikái szerint a kedvtelésből tartott állatok eledelének éves forgalma 21,8 milliárd euró, az állateledel-ipar éves növekedési üteme 2,8 százalék, a kapcsolódó szolgáltatások és termékek forgalma pedig 21,2 milliárd euró. (Ennek a nagyját a kutyásokat és a macskásokat kiszolgáló ipar teszi ki, mindkét fajra igaz, hogy az európai háztartások nagyjából negyede tart belőlük legalább egyet.)

Akik ezekre a költségekre luxusként tekintenek, feltehetően nem értenek egyet azzal az attitűddel, amely a kutyára (vagy akár más társállatra) családtagként tekint, hiszen luxusköltésnek azt szokás nevezni, amiről úgy ítéljük meg, hogy nincs rá szükség. Pedig az, hogy a kutyák a városban jellemzően nem házőrző szerepet töltenek be, nem jelenti azt, hogy nincs funkciójuk. Azt még nem tudjuk, hogy a kutyatartás megváltozott szerepének milyen pozitív és negatív hatásai vannak. Többek között erre a kérdésre keresi a választ az MTA–ELTE Társállat Kutatócsoportja, amelynek munkáját ennek a kérdőívnek a kitöltésével lehet segíteni.

Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom

A hatalmas, egyre növekvő kereslet miatt a szaporítók túltenyésztik a kutyákat, akik rossz körülmények között nőnek fel, és nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Ezeknél a kutyáknál csak később jelennek meg súlyos betegségek és sokan közülük fiatalon el is pusztulnak. A Telex, illetve kollégánk, Szilli Tamás dokumentumfilmjében részletesen mutatjuk be, hogy hogyan épült fel Magyarországon a kutyakereskedelem évtizedek óta működő rendszere, valamint, hogy kik és milyen formában vesznek részt az illegális üzletben.

Oszd meg ezt a cikket!