Kijev kész együttműködni az Egyesült Államok által támogatott béketervvel, amely a háború lezárását célozza Oroszországgal, de a tervezet döbbenetes részleteket tartalmaz, amelyek komoly kompromisszumokat követelnének Ukrajnától, és messzemenően Moszkva érdekeit szolgálnák.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, kész az „őszinte munkára” az Egyesült Államokkal, miután megkapott egy béketerv-tervezetet, amely az orosz-ukrán háború befejezését célozza. A tervezet, amelyet több amerikai médiaorgánum, valamint a Financial Times és az Axios is teljes terjedelmében publikált, diplomáciai lavinát indíthat el, de tartalma alapján rendkívül érzékeny kérdéseket vet fel Ukrajna jövőjével kapcsolatban.
Döbbenetes feltételek – Moszkva érdekeit szolgálja a tervezet?
Az amerikai lapok értesülései szerint a tervezet értelmében Kijevnek le kellene mondania a Donbász keleti területeinek még ellenőrzése alatt álló részeiiről, csökkentenie kellene hadseregének méretét – egészen 600 ezer főre –, és vállalnia kellene, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz. Cserébe Ukrajna „megbízható biztonsági garanciákat” kapna, bár ezek részletei egyelőre nem ismertek. A dokumentum arra is kitér, hogy európai vadászgépeket állomásoztatnának Lengyelországban.
A tervezet legmegdöbbentőbb pontjai közé tartozik, hogy Oroszországot „reintegrálnák a globális gazdaságba”, feloldanák az ellene bevezetett szankciókat, sőt, meghívnák a G7-ek – a világ legbefolyásosabb országait tömörítő csoport – soraiba, ezzel visszaállítva a G8-at. Amennyiben a tervezet teljes mértékben megerősítést nyer, feltételei egyértelműen Moszkva érdekeit látszanának előtérbe helyezni.
Zelenszkij elmondta, hogy a következő napokban Donald Trump amerikai elnökkel kíván beszélni a javaslatokról, amelyek arra is kiterjednek, hogy Ukrajna számos fegyveréről lemondjon.
Washington „jó tervről” beszél, Kijev óvatos
A Fehér Ház sajtótitkára, Karoline Leavitt a sajtótájékoztatón visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a terv jelentős engedményeket követelne Ukrajnától. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok „egyenlő félként” tárgyalt mindkét oldallal, és az amerikai elnök „támogatja” a kezdeményezést. Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Marco Rubio amerikai külügyminiszter állítólag már egy hónapja, csendben dolgoznak a javaslaton, hogy „megértsék, mit vállalnának az országok egy tartós béke érdekében”. Leavitt szerint a terv „jó Oroszország és Ukrajna számára is”, és „mindkét fél számára elfogadható kell, hogy legyen”.
Egy meg nem nevezett magas rangú amerikai tisztviselő a CBS News-nak elmondta, hogy a tervet közvetlenül azután dolgozták ki, hogy megbeszélést folytattak Rusztem Umerovval, Zelenszkij adminisztrációjának egyik legmagasabb rangú tagjával, aki több módosítás után „egyetértett a terv többségével”, majd bemutatta azt az elnöknek.
Zelenszkij az X-en közzétett bejegyzésében megerősítette: „Az amerikai fél előterjesztette a háború befejezésére vonatkozó terv pontjait – a saját vízióját. Én felvázoltam a kulcsfontosságú elveinket. Megállapodtunk, hogy csapataink dolgozni fognak a pontokon, hogy az egész hiteles legyen.”
Ez a nyilatkozat azután született, hogy csütörtökön Kijevben találkozott Zelenszkij és magas rangú amerikai katonai vezetők, köztük Dan Driscoll amerikai hadügyi miniszter, Randy George vezérkari főnök és Chris Donahue tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka.
Európa kimaradna? Moszkva gyanakvó
Bár Kijev reakciója a tervezet iránt meglehetősen visszafogott, Zelenszkij kijelentette, hogy „értékeli Trump elnök és csapata erőfeszítéseit Európa biztonságának visszaállítására” – ami talán egy módja annak, hogy az amerikai elnököt maga mellett tartsa, annak ellenére, hogy adminisztrációja láthatóan puha megközelítést alkalmaz Oroszországgal szemben.
Csütörtöki éjszakai beszédében Zelenszkij hangsúlyozta, Ukrajnának „méltó békére” van szüksége, és az „ukrán nép méltóságát” tiszteletben kell tartani.
Arra a kérdésre, hogy Európa részt vett-e a terv kidolgozásában, Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője azt válaszolta: „Tudomásom szerint nem.” Hozzátette: „Ahhoz, hogy bármely terv működjön, ukránokra és európaiakra is szükség van.”
Moszkva ugyanakkor lekicsinyelte a 28 pontból állóra pletykált terv jelentőségét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, bár voltak „kapcsolatok” az Egyesült Államokkal, „nincs olyan folyamat, amelyet ‘konzultációnak’ lehetne nevezni”. Peszkov figyelmeztetett, hogy bármely békeajánlatnak a „konfliktus kiváltó okait” kell kezelnie – egy olyan kifejezés, amelyet Moszkva a maximalista követelései sorának szinonimájaként használ, amelyek Ukrajna számára egyenértékűek a kapitulációval.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szintén hangsúlyozta: „Ukrajna jövőjét Ukrajnának kell meghatároznia, és soha nem szabad szem elől tévesztenünk ezt az elvet, amely az általunk kívánt igazságos és tartós béke alapja.”
A háború folytatódik – halálos áldozatokkal
Donald Trump második hivatali idejének kezdete óta számos kezdeményezést indított az ukrajnai háború befejezésére, beleértve egy kétoldalú csúcstalálkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Alaszkában, Witkoff különmegbízott több moszkvai látogatását, valamint Zelenszkijjel és más nyugati vezetőkkel folytatott tárgyalásokat. Az orosz teljes körű invázió negyedik évfordulója közeledtével azonban a két fél továbbra is mélyen ellentétes állásponton van a konfliktus lezárását illetően.
Miközben Ukrajna egyre ügyesebben támadja az orosz katonai infrastruktúrát és energiaellátó létesítményeket nagy hatótávolságú drónokkal, Moszkva támadásai az ukrán célpontok ellen változatlanul folytatódnak. Csütörtökön késő este egy orosz támadás a dél-ukrajnai Zaporizzsja városában legalább öt ember életét oltotta ki a regionális kormányzó szerint. A hét elején legalább 26 ember halt meg egy orosz rakéta- és dróntámadásban Ukrajna nyugati városában, Ternopilben. Csütörtökön még 17 embert kerestek az eltűntek között a helyszínen, mondta Zelenszkij részvétnyilvánításában.
A béketerv részleteinek kiszivárgása és a nemzetközi reakciók egyértelműen jelzik, hogy a háború lezárása még hosszú és rögös út lesz, tele nehéz kompromisszumokkal és továbbra is súlyos áldozatokkal.
Forrás: www.bbc.com